Közös jövő építése régiós összefogással

Barabás T. János: Mi lehet európaibb, mint regionális összefogással közös jövőt építeni? (Fotó: MH)

A Három Tenger Kezdeményezés (3SI) minapi bukaresti értekezlete mindenképpen üdvözlendő, hiszen térségünk összehangolt biztonsági, gazdasági fejlődését szolgálja, ugyanakkor ha eredményeket akarunk elérni, tisztában kell lenni az akadályokkal is. A 2016-ban, Dubrovnikban indult szerveződés hosszú távú működésének záloga, hogy gazdasági sikereket érjen el – mondta lapunknak Barabás T. János, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető elemzője.

A szervezet indulásakor két nagyobb projektet neveztek meg, az egyik a Via Carpatia úthálózat. A megállapodást 2016-ban írták alá a hozzávetőleg 3300 kilométeres, autópályákból és gyorsforgalmi utakból álló, 2026-ra elkészülő közlekedési folyosóról. A litvániai Klaipėda Balti-tengeri kikötővárost kötné össze az út a görögországi Thesszalonikivel, leágazással a romániai Konstanca és a bolgár–török határon levő Szvilengrád felé. Elvben a tagországoknak a saját területükön kellene építkezniük, de az elmúlt két évben nem ez történt – magyarázta Barabás T. János. Hozzátette, Romániában és Lengyelországban semmi sem épült még ezen a nyomvonalon, sőt konkrét tervek sem léteznek a kormányprogramokban. Bulgáriában pedig kínai finanszírozással terveznek Rusze és Veliko Tarnovo között autópályát. Még nem tudni, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok mennyire támogatja a kínai jelenlét ilyen területen való megerősödését is. Vagyis a Via Carpatia projekt jelentősen nem haladt előre, nem lehet tudni, hogy 2026-ra megvalósul-e – foglalta össze a szomszédságpolitikával, Romániával, Moldovával és az információs háborúval foglalkozó szakértő.





Tárt karokkal Kína felé



Barabás T. János szerint a második projekt, amelyet az induláskor kijelöltek, az LNG, azaz cseppfolyósított gázterminálok és gázvezetékek összekötése volt. Ez a program több megállapodáson nyugszik, és alapvetően térségünk energiabiztonságát szolgálná azzal, hogy a Klaipėdaban 2014-ben, a lengyelországi Swinoujsciében pedig 2015-ben átadott, valamint a horvátországi Krk-szigeten megépítendő LNG-terminálokat összekötő észak–déli gázvezeték-rendszer létrejöjjön. Ezzel lehetővé válna az orosz földgáz alternatíváját jelentő, tengeren érkező cseppfolyós földgáz eljuttatása a kezdeményezés országaiba.

Nehezíti a megvalósulást, hogy az uniónak még mindig nincsen funkcionális energia­stratégiája, mert a német–orosz Északi Áramlat 2 gázvezeték folyamatban lévő megépítése akadályozza a konszenzus elérését – magyarázta az elemző, majd kiemelte: szintén gond, hogy a fent említett kikötőkbe cseppfolyósított gáz érkezne, főleg az Egyesült Államokból, ami egyelőre jóval drágább, mint az orosz gáz. A Krk-szigeti terminál megépítése ez utóbbi ok miatt tolódott ki az időben. Ha nincs euró­pai uniós energiastratégia, akkor nehezen képzelhető el nagyobb kontinentális vezetékrendszerek gyors megépítése, hiszen finanszírozási háttere bizonytalan.

A 3SI-kezdeményezés beindulásakor, 2016-ban tárt karokkal fogadták a tagállamok a kínai részvételt, így a dubrovniki értekezleten részt vett az akkori kínai külügyminiszter-helyettes, aki az Új Selyemúttal való összekapcsolódást javasolta – jegyezte meg Barabás T. János. A mostani, bukaresti találkozón már nem hangzott el kínai együttműködésre való utalás.





Együttműködési dilemmák



Az sem előre mutató a 3SI-vel kapcsolatban a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője szerint, hogy nem tisztázódott a munkamegosztása, illetve együttműködési formája a Közép-európai Kezdeményezéssel, a Visegrádi Csoporttal vagy például a Craiova Csoporttal. Utóbbit 2015-ben a visegrádi négyek mintájára hozta létre Románia, Szerbia, Bulgária és Görögország, és szintén egy regionális gazdasági, politikai és biztonsági együttműködés lenne – bár látható eredmények még nem születtek. Ha a meglévő regionális együttműködések nem pontosítják viszonyukat az újabb projekthez, attól lehet tartani, hogy működésük egymás ellen hat, ezzel pedig a hitelük is csökken.

Jóval sikeresebben haladhatna előre a 3SI biztonsági együttműködése, hiszen első lépésként inkább csak a meglévő katonai, biztonsági struktúrák együttműködő képessége és megteremtése a feladat. A NATO mellett ilyen intézmény például az eredetileg közös osztrák, cseh, szlovák, magyar, szlovén, horvát – lengyel megfigyelőkkel – tartott hadgyakorlatokra, konzultációkra létrehozott Közép-európai Védelmi Együttműködés (CEDC), ami 2015 után elsősorban a migráció kezelésének regionális eszközévé vált. Meg lehet említeni továbbá a Salzburgi Fórumot, amely térségünk államainak a szervezett bűnözés és a csempészet elleni együttműködése.

A felvázolt nehézségek dacára a Három Tenger Kezdeményezésnek komoly jövője van. Ez ugyanis nem más, mint az új uniós tagállamok csoportja, amely egyben az EU fejlődési motorja is, jelenleg ezekben az államokban a legnagyobb a GDP növekedése földrészünkön. A nyugati befektetők a régióban igen magas profitot érnek el a magasan képzett és olcsó munkaerőnek köszönhetően, vagyis az új információs gazdaság ideális terepe vagyunk.





Aktív magyar részvétel



Ennek a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi fejlődési potenciálnak köszönhető, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és Németország képviselői a Bukarestben tartott 3SI-tanácskozáson lelkesen jelezték: beszállnak a 3SI-be – magyarázta a szakértő. A magyar álláspontot ismertetve elmondta: a hazai politika nem fogja ezt passzívan szemlélni, hiszen itt a remek lehetőség, hogy „brüsszeli ideológiai görcsök nélkül indítsuk újra az európai projektet”, amelynek húzóereje lehet a 3SI. Jó kompromisszum körvonalazódik ugyanis az Egyesült Államok és az Európai Unió között a témában. Mi lehet európaibb, mint regionális összefogással közös jövőt építeni, és demokráciát, biztonságot, jólétet kisugározni a szomszédságra? – vetette fel a szakértő. Nem csupán a Balkán, Kelet-Európa és a Közel-Kelet, hanem a Nyugat felé is, ahol jelenleg olyan ideológiák is divatosak, mint a replacement, amely egy felvilágosult elit vezetésével az elöregedés és a fásultság miatt kicserélné a nyugati államok lakosságát afrikaiakra és ázsiaiakra – fejtegette.

A szervezet kilátásait javítja az is, hogy nagy nemzetközi bankok tervezik a Via Carpatia finanszírozását. Ez logikus lépés lenne, hiszen Ukrajnában vagy éppen Törökországban már vannak hasonló projektjeik. Ami a biztonsági szempontokat illeti, fontos a jó infrastruktúra régiónkban, hogy hatékonyan mozgatható legyen a NATO-katonaság. Ez még Oroszországnak is előnyös lehet, mert kiszámíthatóbbá teszi a helyzetet, kezelhetőbbé a viszonyokat. A 3SI bukaresti értekezlete tehát segített a nyugati konszenzus kiépítésén – tette hozzá. A tervezett, százmilliárd eurós befektetési alap teljes létrejötte ugyanakkor továbbra sem biztos, sok döntéshozó beleszólhat még. Jean- Claude Juncker, az EU Bizottság elnöke igen barátságos volt román partnereivel, ígérgetett Bukarestnek regionális vezető szerepet az uniós projektekben, ellensúlyozandó egy potenciális V4-túlsúlyt a 3SI-ben, de majd elválik, meddig tart ez a barátság – fogalmazott. A jövő évi ljulbljanai értekezlet mindenképpen előrelépést kell hozzon, a Három Tenger Kezdeményezés csak akkor lesz sikeres, ha gazdasági eredményeket tud felmutatni.