Közös energiapolitikai elképzelések Bulgáriával

A leendő uniós elnöksége miatt Bulgária kiemelt figyelemre számíthat – mondta Bacsa Beatrix (Fotó: MH)

Magyarország és Bulgária gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait mindig jó viszony jellemezte, a történelmi múlt közös pontjai egyfajta kapocsként szolgáltak akkor is, amikor a kereskedelmi vagy gazdasági együttműködés elhalófélben volt – mondta el lapunknak Bacsa Beatrix Balkán-szakértő. Bulgária 2018 januárjától hat hónapig tölti majd be az EU soros elnökségét, így az ország ismételten magára vonja a tagállamok figyelmét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Emil Karanikolov bolgár gazdaságfejlesztési miniszter november elejei szófiai találkozója alkalmával megerősítést nyert a két ország gazdasági együttműködésének elmélyítése – hangsúlyozta a szakértő.

A kontinens energiabiztonságát érintő kérdésekben Magyarország és Bulgária hasonló álláspontot képvisel. Oroszország 2014 decemberében elállt a Déli Áramlat megvalósításától, Moszkva szerint az Európai Unió akadályozta annak kiépítését. Tavalyelőtt januárban – az orosz–török egyeztetések eredményeként – kijelölték a Török Áramlat nevet viselő gázvezeték útvonalát, amelyből 660 kilométer a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán, 250 kilométer pedig új nyomvonalon halad Bulgária irányába. A vezeték építését 2016 év végén felfüggesztették ugyan az Oroszország és Törökország között kirobbant diplomáciai-politikai válság miatt, a Gazprom leányvállalatának bejelentése szerint azonban az oroszországi szakasz elkészült, és elérte Törökország határát.

Oroszország tervei szerint a Török Áramlat vezetéken keresztül – Bulgárián át – exportál majd földgázt Európába. Az Európába érkező gáz 42 százalékát Oroszország szállítja, így a bolgár álláspont szerint Oroszország nem zárható ki a beruházásból, annak ellenére sem, hogy nézeteltérés támadt közöttük a nyomvonalról és a bolgár területen végigfutó új vezeték tulajdonjogáról is. Bulgária kész a Déli Áramlat nyomvonala szerinti vezeték kiépítésének folytatására, már csak azért is, mert Bojko Boriszov miniszterelnök bejelentése szerint Bulgária tízmilliárd köbméter gáz átszállítására számít a Török Áramlaton keresztül.

Brüsszel azonban az elmúlt napokban ismét nemtetszését fejezte ki, és „blokkolta” Oroszország, Bulgária és Törökország tervét. Az Euró­pai Bizottság meglévő irányelvei kiegészítésével gyakorlatilag megakadályozhatja Oroszország, Bulgária és Törökország arra irányuló kísérletét, hogy a bolgár határnál a Fekete-tenger menti gázellátásról tárgyaljanak. A bolgár miniszterelnök szerint viszont a Balkán lesz Európa jövőbeli energiaközpontja, ahol a Fekete-tengeren a legnagyobb energiaipari vállalatok fúrnak majd.

A Gazprom vezérigazgatója nemcsak Törökországgal és Bulgáriával írt már alá megállapodást, hanem Magyarországgal és Szerbiával is. Ennek köszönhetően 2019 végére Magyarországon létrejöhet egy új gázszállítási útvonal még akkor is, ha a Keleti Gyűrű (Eastring) részeként csökkenne a kelet- és délkelet-európai országok orosz gázfüggősége.

Az atomerőmű kiszámítható energiaforrás, ezért a sokszor elhangzott kritikák ellenére hazánk számára is előnyös lehet a Paks II projekt megvalósítása. Az atomenergiára Bulgária is biztonságos energiaforrásként támaszkodik, mivel a bolgár kozloduji atomerőmű kelet-európai viszonylatban a legbiztonságosabbnak minősül. Az atomerőmű két működő és négy leállított reaktorral rendelkezik. Megbízhatóságát igazolja, hogy az erőmű ötödik blokkja újabb tízéves működésre kapta meg az engedélyt. Bulgáriában először fordult elő az a nemzetközi viszonylatban nem ritka eset, hogy a blokk engedélyének megújítása egybeesik a harmincéves projektidőtartam lejártával. A kozloduji atomerőmű ötödik blokkjának engedélye hosszú és gondosan előkészített folyamat eredménye, mivel a bolgár kormány egyik fő prioritása a nukleáris energia fejlesztése, ezért megkezdődtek az előkészítő munkák a kozloduji atomerőmű hatodik blokkja élettartamának kiterjesztése érdekében is. Az atomerőmű területén megkezdték a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó építését gyengén és közepesen sugárzó nukleáris hulladék elhelyezésére. Az atomhulladék-temető 2021-ben megkezdi működését – magyarázta Bacsa Beatrix.

A belenei atomerőmű megépítésének elmaradásáért a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara döntőbírósága több mint hatszázmillió eurós kártérítésre kötelezte a bolgár nemzeti áramszolgáltatót. A kártérítési összeget 2016 decemberében a bolgár kormány kifizette, a Rosza­tom egy­ik szentpétervári vállalata, az Izsorszkije Zavodi pedig megkezdte a belenei létesítmény számára gyártott részelemek leszállítását. Bulgária eddig több mint 1,8 milliárd dollárt költött az erőműprojektre, hogy csökkentse az ezzel kapcsolatos állami kiadásokat, tendert ír ki a félbehagyott atomerőmű-beruházás folytatására. A bolgár állam csak kis részesedést kíván megtartani a tízmilliárd euróra becsült projektből, és a befektetők semmiféle kormánygaranciára vagy hosszú távú felvásárlási szerződésre nem számíthatnak. Potenciális befektetőként tavaly felvetődött a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank, és érdeklődést mutatott a beruházás iránt a kínai állami nukleáris konszern is.