Gazdaság
Közlekedésre költi az útdíjpénzt az állam
A határon átlagosan 23 kilométerenként lehet átkelni közúton, de a magyar-horvát szakaszon 50 kilométert is meg lehet tenni

A kormány kiemelt szerepet szán a Transz Európai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésének, és a folyosók korszerűsítésével a vasúti árufuvarozás is komoly lehetőséghez jut – közölte Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Szabadjelzés 2015 című pályavasúti konferencián. Magyarországon a hétezer-hétszáz kilométer hosszú vasútvonalból harmincöt százaléknyi pálya tartozik a TEN-T hálózathoz. A nyugat-európai országokhoz képest alacsony a kétvágányú és a villamosított vonalak aránya, előbbi tizenöt, utóbbi pedig harminchét százalékos a hálózathoz viszonyítva. Mint azt a helyettes államtitkár közölte, a második vágány építése rendkívül drága, viszont a villamosítással és a pályahálózaton levő sebességkorlátozások részleges megszüntetésével vonzóvá lehet tenni a vasúti árufuvarozást a megrendelők körében. Elmondta, hogy az állam nem minden esetben tud beavatkozni az árufuvarozó piacba, viszont például az elektronikus útdíj bevezetésével némiképp javult a vasút versenyképessége a közúttal szemben. Az állam ugyanakkor maradéktalanul elkölti a közlekedési ágazatban azt a száznyolcvan-kétszáz milliárd forintot, amit a matrica-, illetve az e-útdíj bevételekből beszed. A vasút szubvenciójára évente mintegy háromszázmilliárd forintot költ az állam, míg az M5-ös és az M6-os autópályák rendelkezési állási díjára az idén nyolcvannégymilliárd forintot. A nemzetközi áruszállításban a vasút kezd feljönni, tavaly a közúti részarány negyvenegy, míg a vasúti 35,8 százalék volt. Kiss-Parciu Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium határ menti gazdaságfejlesztési főosztályának első embere az országhatárok által elválasztott régiók közlekedési-gazdasági integrációjának fontosságát emelte ki. A rendszerváltás után huszonöt évvel még mindig gátat szabnak a határok a fejlesztéseknek. A magyar határon átlagosan huszonhárom kilométerenként lehet átkelni közúton, de például a magyar-horvát szakaszon ötven-hatvan kilométert kell ugyanehhez megtenni.
Rekordot döntött a légi forgalom
A HungaroControl (HC) légiforgalmi szakszolgálat tavaly 700 818 járművet irányított Magyarország légterében, ami 11,55 százalékos növekedés 2013-hoz képest – adta hírül tegnap a HC. A magas forgalmi adatokhoz a nemzetközi események, így az ukrán helyzet mellett hozzájárult az is, hogy 2014. április 3-i megnyitástól 2015. május közepéig a magyar légiforgalmi irányítók csaknem hetvenezer polgári légi járművet kezeltek a Koszovó feletti magas légtérben. Ez 1,43 milliárd forint árbevételt eredményezett. Együttesen tavaly 750 ezres forgalmat bonyolított a HC, ami rekordnak számít. A 2014-es árbevétel 32,11 milliárd forint, a mérleg szerinti eredmény pedig 1,52 milliárd forint volt.