Középtávú kormányzati programokra van szükség az építőiparban

Mérnökből sincs elég, az irányítói munkakörök is hiányszakmának tekinthetők (Fotó: Bodnár Patrícia)

Az építőipar további fejlődéséhez számtalan feladat vár a leendő kormányra és a szakma szereplőire egyaránt. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az ágazat idei súlyponti javaslatai között a kormánytól főként a közép- és hosszú távú programokra vár választ, így például azoknak az építéssel együtt járó beruházásoknak a meghirdetését, amelyek folyamatos megrendelést biztosítanának a legnagyobb megrendelő, vagyis a magyar állam részéről – fogalmazott Koji László, a szövetség elnöke. Hozzátette: a szövetség nagyon várja a lakásgazdálkodási programot is, amely nem csupán az újlakás-építésekről, hanem a felújításokról vagy a szociális, illetve piaci alapon működő bárlakásépítésről, panelprogramról, az üresen álló lakásállomány felhasználásáról is gondoskodik. Elmondta, hogy a ma Magyarországon meglévő 4,2 milliós lakásszám mellé, élettartamukat száz évre tervezve, évente legalább 42 ezer új ingatlannak kellene megépülnie. Azzal számolva, hogy a lakások húszévenként nagyfelújításra szorulnak, éves szinten legalább kétszázezret kellene átfogó felújításban részesíteni. Bár 2014-ben pozitív irányba indult el a piac, tavaly ezeknek a feladatoknak csak a töredéke teljesült – hangsúlyozta.

Ennek ma Magyarországon főként nem a szabályozási keret, hanem elsősorban a forráshiány az akadálya, ezért az ÉVOSZ javaslatai főként ennek bővítésére koncentrálnak – mutatott rá. Az elnök úgy véli, mindez szükséges lenne ahhoz, hogy a hazai lakásállomány újra akkorára erősödhessen, mint a recesszió előtt volt, hiszen jelenleg mindössze a fele annak, az új építésű lakások és a felújítások műszaki volumenében és értékében egyaránt. Koji László szerint a kiszámíthatóság érdekében szerencsés lenne, ha a kormány mielőbb el tudna fogadni egy 2020-ig érvényes, úgynevezett „kitekintő” költségvetést, mert abból látszanának az építési-beruházási tervek, és egyben adó- és járulékfizetési, szabályozási előreláthatóságot is jelentene a vállalkozások számára.

A javaslatok harmadik legfontosabb fejezete Koji László szerint a szakképzés területe, a gyakorlat-orientált képzési rendszer kialakítása, amelyet jelenleg a gyakorlati képzőhelyek bővíthetősége erősen korlátoz. Jelezte, hogy a duális képzés a mostani formájában ugyanis nem alkalmas az építőipari gyakorlati képzés megoldására.

Az elnök arra is rámutatott, hogy az építőipar valamennyi területén hiányoznak a megfelelő szakképzettségű munkatársak, de a szakemberhiány az utóbbi időben egyre erősebb a felsőfokú végzettségű mérnöki, irányítói munkakörökben is. A kínzó szakemberhiány hosszú távú megoldására a szövetség az ország valamennyi régiójában a kiemelten hiányszakmák közé soroltatná az építőipari szakmákat. Az építőipar számára emellett szükséges lenne hogy minél több, Magyarországot érintő, hazánkon átnyúló, az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési program induljon el. Kifejtette, kíváncsian várják a felálló új kormányzat szerkezetét, hogy kiderüljön, milyen felelősségi hatáskörbe kerül az építőipar. Elmondta, az ágazati javaslatok összeállításával nem titkoltan azt szeretnék elérni, hogy ha a leendő kormány gazdaságpolitikájába beépüljenek ezek a gondolatok.

Az új kabinet elé kerül majd a múlt év végén elkészült építésgazdasági stratégia is, amelyet értelemszerűen szinkronizálni kell az új kormányprogrammal – tette hozzá.Az ÉVOSZ az ágazat szereplőit érintő feladatokról sem feledkezett el a javaslatban, itt egyebek mellett a hatékonyság erősítését, ennek érdekében a beruházások, a technológiai fejlesztések maradéktalan végrehajtásának fontosságát, a vállalkozások aktív részvételét a felnőttképzésben, a saját gépi és emberi erőforrások megteremtését helyezte középpontba.