Gazdaság
Közelíti a 300 ezer forintot a hazai bruttó átlagkereset
Puskás Imre: A baloldali kormányok alatt duplájára nőtt az államadósság és a munkanélküliség
A keresetek növekedése összhangban áll a kormány várakozásaival – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberi kereseti adataira reagálva. Hozzátette, a bruttó átlagkereset közelíti a 300 ezer forintos határt, októberben 295 ezer forintot ért el. A miniszter kiemelte, Magyarország az októberi bérnövekedéssel nemzetközi összehasonlításban a régióban a második helyen áll Lengyelország mögött, Szlovákia és Csehország előtt, és megjegyezte, hogy szeretnék, ha a bérfelzárkóztatás gyorsabb lenne. A nemzetgazdasági miniszter jelezte, a béremelkedés összhangban van a kormány törekvéseivel, és felidézte, hogy a tavaly megkötött bérmegállapodás lehetővé tette a minimálbér és a garantált bérminimum tizenöt, illetve huszonöt százalékos emelkedését. A bérmegállapodás és az életpályamodell további lépései jelentős, tíz százalék feletti reálkereset-növekedést eredményeztek az országban. Varga Mihály elmondta, az elmúlt tíz hónapban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyékben volt a legnagyobb arányú, tizenöt százalék feletti a keresetek növekedése, az ágazatok közül pedig az egészségügyben volt a legmagasabb béremelkedés a turizmus, a mezőgazdaság, az építőipar és az ingatlanszektor előtt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a munkaerőpiac, legyen szó akár a foglalkoztatásról, akár a bérkiáramlásról, egyértelműen pozitív hatást gyakorol a lakosság vagyoni helyzetére és vásárlási hajlandóságára. Az elemző szerint ezért az utolsó negyedévben tovább erősödhet a fogyasztás és a GDP növekedése, az éves átlagos bérdinamika tizenhárom százalékos lehet. Megjegyezte, hogy június óta először csökkent kissé tizenhárom százalék alá a bérdinamika. Kiemelte, hogy a nettó reálbérek ugyanakkor az év eddig eltelt időszakát tekintve 10,2 százalékos, soha nem látott mértékű emelkedést mutatnak.
Horváth András, a Takarékbank elemzője lapunknak kiemelte, hogy az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várhatóan a 2018-as évben is kitart, és kilencszázalékos átlagos bérnövekedést várnak a jövő évre a szakemberhiány, valamint a nyolc és tizenkét százalékos további bérminimum-emelés nyomán. Idén a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett tíz százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőttek a reálbérek. A béremelkedésre felfelé mutató kockázatot jelent az egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés, így az építőipar harminc százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, a turizmusban és a kiskereskedelemben pedig már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.
Puskás Imre, a Fidesz szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy jelenleg megéri dolgozni Magyarországon, hiszen nemcsak a foglalkoztatás áll a csúcson, de a jövedelmek is folyamatosan emelkednek. Felidézte: ez nem volt mindig így, 2010 előtt, a baloldali kormányok idején szánalmas bérek mellett kellett munkát vállalni – fogalmazott –, és egyre kevesebb volt a munkalehetőség, ami miatt a családok nagy része létbizonytalanságban élt. Eközben a Gyurcsány- és a többi baloldali kormány alatt duplájára nőtt az államadósság és a munkanélküliség, a költségvetés pedig csődközeli állapotba került, amit csak úgy lehetett elkerülni, hogy Brüsszelbe és az IMF-hez futottak hitelért.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a munkaerőpiac, legyen szó akár a foglalkoztatásról, akár a bérkiáramlásról, egyértelműen pozitív hatást gyakorol a lakosság vagyoni helyzetére és vásárlási hajlandóságára. Az elemző szerint ezért az utolsó negyedévben tovább erősödhet a fogyasztás és a GDP növekedése, az éves átlagos bérdinamika tizenhárom százalékos lehet. Megjegyezte, hogy június óta először csökkent kissé tizenhárom százalék alá a bérdinamika. Kiemelte, hogy a nettó reálbérek ugyanakkor az év eddig eltelt időszakát tekintve 10,2 százalékos, soha nem látott mértékű emelkedést mutatnak.
Horváth András, a Takarékbank elemzője lapunknak kiemelte, hogy az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várhatóan a 2018-as évben is kitart, és kilencszázalékos átlagos bérnövekedést várnak a jövő évre a szakemberhiány, valamint a nyolc és tizenkét százalékos további bérminimum-emelés nyomán. Idén a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett tíz százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőttek a reálbérek. A béremelkedésre felfelé mutató kockázatot jelent az egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés, így az építőipar harminc százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, a turizmusban és a kiskereskedelemben pedig már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.
Puskás Imre, a Fidesz szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy jelenleg megéri dolgozni Magyarországon, hiszen nemcsak a foglalkoztatás áll a csúcson, de a jövedelmek is folyamatosan emelkednek. Felidézte: ez nem volt mindig így, 2010 előtt, a baloldali kormányok idején szánalmas bérek mellett kellett munkát vállalni – fogalmazott –, és egyre kevesebb volt a munkalehetőség, ami miatt a családok nagy része létbizonytalanságban élt. Eközben a Gyurcsány- és a többi baloldali kormány alatt duplájára nőtt az államadósság és a munkanélküliség, a költségvetés pedig csődközeli állapotba került, amit csak úgy lehetett elkerülni, hogy Brüsszelbe és az IMF-hez futottak hitelért.