Korszerűsítik a vonatközlekedést

Fejlesztésre hat év alatt 1200 milliárd forint használható fel (Fotó: Hegedüs Róbert)

Zöld utat kapott végül a Kelenföld–Százhalombatta közötti vasútvonal felújítása, ugyanis a kormány a jelentős költségtúllépés ellenére is támogathatónak tartja a projektet. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a kabinet a nyáron levette a programok közül a húsz kilométeres szakasz átépítését, ugyanis a közbeszerzési pályázaton kiderült, hogy a beruházás csaknem húszmilliárd forinttal kerül többe, mint amennyivel az unió azt támogatja. A mérnökár és a legolcsóbb ajánlat – előbbi harminc-, utóbbi ötvenmilliárd forint volt – között ugyanis ennyi volt a különbség. Bár az EU nem támogatja több pénzzel a projektet, a költségvetés fedezi a különbözetet.

Mint azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban bejelentette: a kormány mintegy 1200 milliárd forint értékű vasútfejlesztést hagyott jóvá, és ezek között a százhalombattai vonal is szerepel. A 2022-ig szóló koncepció egyebek mellett vasút- és vasúticsomópont-fejlesztést, elővárosi vasútépítést, valamint szerelvények vásárlását tartalmazza. A vasúti kocsik vásárlására mintegy százmilliárd forintot szánnak. A források nyolcvan százaléka az EU-tól származik majd, a fennmaradó húsz százalék pedig hazai lesz.

Az EU és a kormány leginkább a nagyvárosok vonzáskörzetéhez, illetve a páneurópai közlekedési korridorokhoz (TEN-T) tartozó vasútvonalak fejlesztését támogatja. Erre két program nyújt fedezetet: egyrészt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), másrészt az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), utóbbi két részből áll. Egyrészt a városi, elővárosi és a Pest megyei beruházások, illetve a TEN-T vonalak felújítása tartozik ide. A CEF programban összességében háromszázmilliárd forintra pályázott hazánk sikeresen, így valamennyi pénzt le tudunk hívni. Idetartozik a már említett Kelenföld–Százhalombatta vonal, a második ütem pedig a Százhalombatta–Pusztaszabolcs közötti szakasz felújítása, ennek a költségvetése 97,7 milliárd forint. Utóbbi olyan formán épülne ki, hogy külön nyomvonalon Százhalombattát és Ercsit elkerülő szakasz létesülne, és a vonatok óránként százhatvannal is haladhatnának. A Rákos–Hatvan vonal korszerűsítése 124,5 milliárd forintba kerülne. Itt 120-160 lenne az engedélyezett sebesség, és a többi felújított vonalhoz hasonlóan 22,5 tonna tengelyterhelésű szerelvények is közlekedhetnének. A jóváhagyott CEF-listán szerepel a Déli vasúti összekötő híd felújítása, ezen belül a harmadik vágány megépítése 35 milliárd forintos költséggel. Bár az unió nem hagyta jóvá, de ebbe a körbe tartozik a Biatorbágy–Tata közötti vonal korszerűsítése, és a budapesti nemzetközi repülőtér új, kötött pályás kapcsolatának a kialakítása: előbbi 127, utóbbi 115 milliárd forintba kerülne.

Az IKOP-program legjelentősebb beruházása a Püspökladány–Debrecen–Apafa közötti vonal felújítása, ami csaknem 122 milliárd forintba kerül. Ha ez elkészül, illetve kiépül az új európai biztosítóberendezés (ETCS2), akkor a vonatok Szolnok és Debrecen között százhatvannal közlekedhetnek. A munka jövőre kezdődhet. Megkezdődött viszont a Dél-balatoni II. ütem, amely a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy, valamint a Kaposvár–Fonyód közötti szakaszok átépítését tartalmazza, „röpke” 72 milliárd forintért. Az I. ütemben Lepsény és Szántód között újult meg a pálya harmincmilliárd forintért.

Az elővárosi vasútvonalak esetében kiemelkedik Debrecen, Miskolc és Szeged környékén a vasútvonalak rendbetétele, ehhez szintén az IKOP biztosít pénzt. Debrecen környékén a mátészalkai és a nyírbátori vonalak újulnak meg 32,4 milliárd forint tervezett költséggel. Miskolc környékén a Mezőzombor és Sátoraljaújhely közötti szakaszt villamosítja a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., a pálya nagy részét a MÁV Zrt. tette rendbe. A villamosítás és a még elmaradt vágányfelújítás 21,1 milliárd forintba kerül. Mindenképpen újdonság lesz, hogy Szeged és Hódmezővásárhely között úgynevezett Tramtrain közlekedés létesül, amely a vasúti és a városi villamos keveréke. Ennek érdekében a városi pályák mellett a MÁV vonala is megújul, emellett villamosítva lesz a Szeged és Gyula közötti vasútvonal, a beruházás a tervek szerint jövőre kezdődik, és 61 milliárd forintot költenek rá. Intermodális közlekedési csomópontok – egy helyre kerülnek a vasúti, a távolságibusz-, valamint a városi busz- és villamosmegállók – létesítésére 42 milliárd forint jut, ebből a debreceni beruházás önmagában 21 milliárd forintba kerül. Ugyancsak előkészületek zajlanak a szombathelyi intermodális központ kialakítására, ezt a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. valósítja meg.

A tervek között mintegy 420 kilométer hosszú vasútvonal villamosítása szerepel. Hamarosan elkészül a villamos felsővezeték Szombathely és Zalaszentiván között, innen pedig tovább „épül a drót” Nagykanizsáig. Szintén megkezdődött a felsővezeték építése Budapest és Esztergom között, itt 2018-ban indulhat meg a villanyvontatás. Kelet-Magyarországon az előbb említetteken kívül Püspökladány és Biharkeresztes között épül ki a felsővezeték, és jövőre kezdődnének meg az ilyen jellegű munkák a Balaton északi partján, a Szabadbattyán–Balatonfüred–Aszófő vonalon.