Könnyebb átszállás vonatról buszra

– A napokban adták át a Budapest és Esztergom közötti vasútvonalat. Mennyire lesz modern ez a beruházás, mikor haladhatnak a korszerű villamos motorvonatok ezen a szakaszon?

– Komplex vasútvonal-fejlesztés valósul meg Budapest és Esztergom között, aminek az első része már elkészült. A villamosítás mellett átépülnek azok az állomások is, amelyek az első szakaszban kimaradtak, emellett a vonalon korszerű biztosítóberendezést építünk. A beruházás tartalmazza Esztergom, Dorog és Klotildligeten az állomások megújítását, Angyalföldön pedig a vágányhálózat újul meg. Kiemelném az intermodális kapcsolatokat is, azaz a közös autóbuszos és a vasúti állomások kialakítását. Ilyen Dorogon és Esztergomban lesz, utóbbinál tizenkét peronos buszpályaudvar épül. A korszerű villamos motorvonatok közlekedése 2018 szeptemberében kezdődhet meg az ötvenegy kilométer hosszú vonalon. Külön nem érdemes szakaszokat átadni, ahhoz túl rövid a pálya, mivel egy-egy villamos alállomás huszonöt kilométerig tudja az áramellátást biztosítani.

– A közelmúltban kapott megbízatást a nemzeti fejlesztési tárcánál a közlekedésért felelős helyettes államtitkári poszton. Mely területeket felügyeli és melyek a kiemeltek?

– A közút, vasút, vízügy, légügy és a közösségi közlekedés tartozik hozzám. Az európai uniós támogatásokat figyelembe véve a közút és a vasút a leginkább hangsúlyos, de nem elhanyagolhatóan vízi projektekre is kaptunk támogatást. Itt kiemelem például a Duna hajózhatóságának a javítását, vagy az új híd építését Komáromnál. Ebben az uniós ciklusban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásából jut pénz továbbá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a vidéki légikikötők fejlesztésére.

– A repülőtéri gyorsvasút megépítésére egyelőre nem jut uniós támogatás. Hogyan tovább?

– Készítünk egy javaslatot a kormány számára, hogy milyen megoldások lehetnek. Meg kell nézni, hogy milyen formában tudunk ehhez támogatást igényelni.

– Melyek lesznek a leginkább hangsúlyos projektek a vasút esetében?

– Folyamatban van a Dél-Balaton II projekt, ebben Szántód-Köröshegy és Balatonszentgyörgy között újul meg a pálya. Rövidesen kezdődik az átépítés Kelenföld és Százhalombatta között, támogatást kaptunk továbbá a Százhalombatta–Pusztaszabolcs és a Rákos–Hatvan vonal megújítására. Püspökladánytól Debrecen felé haladnak a pályaépítők, és újdonságként tekintünk a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tarmtrain, azaz a vasúti és a városi hálózatot is igénybe vevő villamos kiépítésére.

– A Kelenföld–Százhalombatta közötti vonal felújításánál jelentős a csúszás, a kormánynak ugyanis döntenie kell, hogy vállalja-e az időközben kialakult többletköltséget. Miért kerül többe a projekt, mint amennyivel az unió támogatná?

– A pályázatnál az aktuális mérnökár alapján a támogatás maximumára lett meghatározva. Ezt viszont a közbeszerzési pályázaton a kivitelezők által adott ajánlatok lényegesen meghaladták, mivel adott műszaki tartalmon annyi pénzért lehet a projektet megvalósítani. Erre kell megoldást találni, ennek érdekében kormány-előterjesztés készült. A CEF harmincegymilliárd forint támogatást adna a projekthez, a kivitelezők pedig negyvenhatmilliárd forint körül vállalnák a beruházást.

– A MÁV munkaerő-problémákkal küzd. Az állam, illetve a szakminisztérium mit tud tenni ennek enyhítésére?

– Hangsúlyos az utánpótlás képzése, itt az állami iskolarendszert és a vasút saját belső képzését is figyelembe kell venni. Emellett a vasútnál is komfortossá kell tenni a körülményeket a munkavállalók számára. Jó példa erre az esztergomi vonal, ahol az épületek átépítése révén nemcsak az utazóközönség, hanem a vasúti dolgozók is kulturált létesítményeket vehetnek igénybe, vagyis jó munkakörülmények között dolgozhatnak.

– A központi régióban mikor várhatók a tervezett közúti beruházások, vagyis az M1-es és az M7-es autópályák kétszer három sávosra történő átépítése?

– Részletes megvalósíthatósági tanulmányt és engedélyezési terveket kell készíteni, ezek megkezdődtek. Ha lesz forrás, két éven belül a munkát is el lehet kezdeni.