Kompenzációs csomagra lenne szükség az ingatlanszektorban

–  A lakáspiacon az áthúzódó beruházások kivételével 2020. január 1-jétől megszűnik a kedvezményes, azaz az ötszázalékos általános forgalmi adó (áfa) az új építések esetében. Mi várható véleményük szerint a változások után a hazai ingatlanpiacon?

–  Az építőiparon belül az összes munkák 18 százalékát teszi ki a lakásépítés és felújítás, az Európai Unióban ez 37 százalék volt tavaly. Ebből is látszik, hogy négy évvel ezelőtt nagyon komoly elmaradással indultunk, ezért is volt fontos, hogy 27-ről öt százalékra csökkent az áfa. Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy tavaly például tíz emberből hét készpénzben fizetett, vagyis leginkább a tehetős réteg vásárolt. Nyilván a kormány azért szünteti meg ezt a kedvezményt, hogy ne részesüljenek azok ebből a kedvezményből, akik befektetési céllal vásárolnak. Mi ezt értjük, de azt is tudni kell, hogy már idén jelentősen visszaesett a megrendelések és a szerződések értéke az ingatlanpiacon. Ha ez így marad, akkor törvényszerűen ismét hullámvölgybe kerül az új építési piac. Ezért javasolja az ÉVOSZ és a BKIK új, kompenzációs csomag elfogadását az építőiparban.

–  Mit tartalmaz az új kompenzációs csomag?

–  Azt javasoljuk, hogy 2020. január 1-je után az áfa-visszaigénylés lehetőségét a kormány terjessze ki a lakásfelújításokra, illetve a kész, új lakások vásárlására. Azt szeretnénk, hogy az áfa mértékének harminc százalékát, esetleg hárommillió forintot lehessen visszaigényelni. Meg kellene teremteni annak a feltételeit is, hogy hosszú távon három-öt százalék kamatozású banki hitelt tudjanak felvenni az igénylők lakásépítésre, –felújításra, vagyis lehetőség egy kedvező piaci finanszírozási lehetőség. A kompenzációs csomag része az is, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a szülők korhatára nélkül terjesszék ki a kiskorúakat nevelő családokra.

–  Milyen visszajelzéseket adott a kormány a kompenzációs csomagra?

–  A kormány nyitott ezekre a javaslatokra, nyilván az illetékesek végigszámolják, hogy mibe kerülhetnek a költségvetésnek a különböző konstrukciók.

–  Mit várnak a csok esetleges kiterjesztésétől?

–  Azt, hogy sokkal többen lesznek azok, akik biztosabbnak érzik a finanszírozási hátteret, és belefognak a lakásépítésbe vagy felújításba. Ez fontos, mert 2006 és 2014 között a lakásépítő cégek a piacuk 72 százalékát elveszítették, vagyis azoknak a lakásépítő cégeknek amelyek ebből éltek, a kétharmada eltűnt a piacról. Most, amikor az építőipar húsz százalékkal növekszik, és kialakult egy új vállalkozói háttér, a cégek jó része megint tönkre mehet.

–  Számításaik szerint hogyan alakulna a lakásépítési piac?

–  Idén 18-20 ezer új ingatlan épülhet. Ha a változások után 22 százalékkal megemelkednek a költségek, nyilván akkor is lesz hét-nyolc ezer vevő, aki kifizeti az új lakás árát, de így is felére összezsugorodik a piac.

–  A lakásfelújítások esetében jellemző, hogy felek nem kötnek szerződést.

–  Ezen a területen a felújítások hatvan százalékánál nincs szerződés, ami nyilván összefügg azzal is, hogy itt sem ötszázalékos kedvezmény, sem pedig visszaigénylési lehetőség nincs. Úgy tudnánk pozitívan ösztönözni a lakosságot arra, hogy szerződjön, ha meglennének visszaigénylés feltételei.

–  A munkaerőpiac hogyan tudja követni az építőipar felzárkózását?

–  Úgy, hogy két év alatt 25–30 százalékos bérfejlesztés történt az ágazatban. Vagyis a dolgozókat meg kell fizetni és képezni kell őket. Már csak azért is, mert a létszám esetében további extenzív fejlődésre nincs lehetőség, ezzel a létszámmal kell többet produkálni. A foglalkoztatási problémát az sem oldja meg, hogy jelenleg az eddigi 8400 helyett 8800-an tanulnak az építőiparban, vagyis az utánpótlás esetében sem lehet jelentős változásra számítani. A másik megoldás a gépesítés, beruházás a fejlesztésekbe, ami ebben a szektorban is segítséget jelent.