Komoly uniós kifizetés jöhet

Az Európai Bizottság érdeke, hogy fizessen hazánknak (Fotó: Hegedüs Róbert)

Amennyiben a magyar hatóságok a támogatáshoz szükséges anyagokat mihamarabb kiküldik az Európai Bizottságnak, az összeget még év végéig folyósíthatják – tudta meg a Portfolio. A gazdasági portál szerint a pontos összeg attól is függ, hogy mely operatív programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. Az információt szolgáltató forrás egyértelművé tette, hogy a bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak az év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel, és így tudja jobban alátámasztani, hogy működik a kohéziós politika.

A 2007–2013-as uniós ciklusra szóló hétéves magyarországi keretösszeg brüsszeli kifizetési mutatója évek óta kilencvennégy százalékon áll, ugyanis néhány vitás kérdés miatt nem fizethetett többet az Európai Bizottság – indokolja a Portfolio.hu. A forrás azt jelezte, hogy sikerült számos vitás kérdést rendezni a magyar hatóságokkal, ami szerint a hatóságok bevállaltak bizonyos területeken pénzügyi korrekciókat, de az így „visszatartott” uniós pénz nem veszik el az ország számára, mert a Magyarországon megképzett többlet fejlesztési számlaállománnyal azt le tudják kötni. Ennek értelmében a ciklus pénzügyi zárása jól áll, a százszázaléknyi részből még hiányzó hatszázaléknyi pénzügyi rész, amely körülbelül négyszázhúszmilliárd forint, egy részét a bizottság át tudja majd utalni hatvan napon belül, amint a magyar hatóságok benyújtják a záró kifizetési igénylést – írja a gazdasági portál. Pontos összeget nem említ a portál, mindössze azt, hogy a 2007–2013-as ciklusra két vitás kérdés maradt fenn (4-es metró, EMIR közbeszerzési rendszer), amelyek miatt a közlekedési és a végrehajtási operatív programokat még nem tudják lezárni, de a többi régi programot igen. Erre a két programra egyelőre csak a hét évre járó keret kilencvenöt százalékát fizethetik ki. A kormányzat jól döntött, amikor a túlvállalás gyakorlatát alkalmazta a PHARE-program, majd a kohéziós politika alapjai első néhány éves felhasználásának tapasztalatai alapján – mondta lapunknak Szebeni Dávid, az Enrawell csoport ügyvezetője. Hozzátette, hogy a teljes keretek lehívását általában három fő tényező veszélyeztetheti: a projektek meghiúsulása a projektgazda visszalépése vagy nehéz anyagi helyzetbe kerülése miatt, az intézményrendszeri késlekedés és a forrásvesztéssel járó szabálytalanságok. A túlvállalás mindhárom tényező esetében megfelelő kockázatcsökkentő eszköz, kivéve, ha teljes operatív programot érintő, rendszerszintű szabálytalanságról van szó. Utóbbi eset a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan például a TOP esetén még kérdéses, ám a jellemző az, hogy eddig még mindig sikerült megegyezni az auditorokkal. A központi költségvetésre és az önkormányzati szektor likviditására jó hatással lenne a 2007 és 2013 közötti időszak pénzügyi lezárása, mivel az utóbbi időszak remélhetőleg átmenetileg csökkentett előlegei és a támogatási források államkincstári számlákra terelése az önkormányzatok egy részét érzékenyen érinti – mondta a szakértő.