Kolozsváron ugyanannyiba kerül lakást bérelni, mint Bécsben

Romániában korábban elszálltak az ingatlanárak, várhatóan a jövőben áremelkedésre nem kell számítani. A román gazdaság a második negyedévben 5,7 százalékkal nőtt, ami Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint örvendetes tény, hiszen egyre jobban függünk egymástól gazdaságilag. A román gazdasági növekedés viszont most némileg bajban van, csökkent az export, a gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztás-emelkedés maradt – mondta lapunknak a szakértő. Ugyanakkor az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is jelezte Romániának, aggódnak a megugrott költségvetési deficit miatt, ami az év végére meghaladja a három százalékot az IMF szerint. Ezért a Mihai Tudose vezette bukaresti kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, amelyek egyik eleme az üzemanyagárak növelése. A megemelt benzinárral nagyobb az állami adó, így az építkezési alapanyagok árai is emelkednek. A bizonytalan adópolitika miatt az adók az elmúlt fél évben többször változtak, az építőipari nagyvállalkozók közül sokan kivárnak. A bizonytalan adópolitika és az építőanyagok áremelkedése is az oka annak, hogy az építkezés volumene visszaesett. Barabás T. János hozzátette, tavaly „építkezési boom” volt Romániában, több mint tíz százalékkal nőtt az épített lakások száma, így a mostani ötszázalékos visszaesés nem jelent még akkora tragédiát. A Financial Times szerint jövőre két-három százalékra mérséklődik a gazdasági növekedés és a román nemzeti bank szakemberei szerint is leáll a bér- és nyugdíjnövekedés. Mindez óvatosságra fogja inteni az építkezési vállalkozókat. A szakértő szerint már nem dübörög Romániában a lakásépítés, szerényebb növekedésre kell számítani. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az ingatlanárak Kolozsváron nagyjából megegyeznek a budapesti árakkal, a bukaresti árak viszont meg is haladják a budapesti ingatlanárakat. A román ingatlanpiac túlfűtött, nem tükrözi a valós gazdasági viszonyokat, inkább azt, hogy a lakosságnak kevés a bizalma más, például pénzpiaci befektetések iránt. Az ingatlanpiac egyik hajtóereje, hogy az egyetemisták szülei kevésbé tudják támogatni a diákokat, így rengetegen az albérletet választják lakhatási megoldásnak. Ennek  viszont az az eredménye, hogy Kolozsváron olyan albérleti árak alakultak ki, mint Bécsben – fejtette ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.