Gazdaság
Kiskocsmától diplomáig
Komoly előrelépést jelenthet a taotörvény változtatása,a felső korlát és a hatékonyabb ellenőrzés bevezetése
A hazánkban rendezett sporteseményeknek nemcsak jelentős gazdasági hatásuk van, az országimázs szempontjából is rendkívül fontosak – nyilatkozta lapunknak Szabados Gábor sportközgazdász és egyetemi oktató. Beszélt arról is, hogy a futball közösséget tud építeni, képes fejleszteni egy adott város lakóinak együttélését, és a segítségével az egészséges életmódot is lehet propagálni.
– Milyen a sport és a turizmus kapcsolata Magyarországon?
– Megfelelő. Természetesen a gazdaságra olyankor van a legnagyobb hatásuk a sporteseményeknek, amikor jelentős világversenyt rendezünk. Vannak állandó rendezvények Magyarországon, ezek közül a legnagyobb a Formula–1-es futam, amely százezres nagyságrendű közönséget vonz. Emellett sok szabadidős rendezvény is vonzza a turistákat, ilyen például a Budapest Maraton. Rengeteg külföldi jön az ehhez hasonló eseményekre, ráadásul az esetek nagy többségében családdal, ez érződik természetesen a turisztikai ágazat teljesítményén is. Vannak egyedi programok, mint a tavalyelőtti vizes-világbajnokság, vagy amilyen az atlétikai lesz, amelyek megsokszorozzák többek között a kereskedelmi szálláshelyek forgalmát. Az ilyen rendezvényeknek van még egy nagy erősségük: az országról kialakított véleményt hosszú távon befolyásolják. Nagyon fontos, hogy ki mit lát az országból, milyen élményekkel tér haza, és viszi a hírünket szerte a nagyvilágban. Nehezebb mérni, de a turisták által hazavitt pozitív tapasztalatok mindennél fontosabbak.
– Mi az ideális időpont egy ilyen rendezvénynél?
– A vizes-világbajnokság nehezebb volt ilyen szempontból, mert a Formula–1-es nagydíjjal egy időpontban rendezték, és ez logisztikailag elég nagy kihívást jelentett. Az atlétikai verseny 2023-ban augusztus végén lesz, ami kedvezőbb, mert a fő turisztikai szezon általában lecseng augusztus 20. környékén. Ez pedig újabb lökést fog adni. Ezeken túl van egy másik irányú folyamat is. Magyarországról nagyon sokan mennek külföldre, főleg futballmeccseket nézni.
– Mennyi az a nagyon sok?
– Éves szinten mintegy százezer ember, de ez csak becslés. Annak azért van tartalma, amikor az ember elmegy egy hetvenezres stadionba, adott esetben összekapcsolja városnézéssel, hosszú hétvégével, ennek is komoly piaca van.
– Spórolnak erre az emberek, vagy inkább csak a magasabb keresetűekre jellemző ez?
– Alapvetően ez a két típus van természetesen. Nagyon sok élményvezérelt turista van, aki akár busszal vagy barátokkal, autóval megy ki, és csak a mérkőzésre összpontosít. Olaszország népszerű ebből a szempontból, hiszen a legjobb olasz klubok északon vannak, oda pedig könnyű eljutni gépjárművel. De beszélhetünk a 2016-os Európa-bajnokságról is. A jövedelem nem számított, nagyon sokan felszálltak a buszra, bementek a stadionba, majd onnan egyenesen hazajöttek, Magyarországra. A következő selejtezőknél is nagyon sok sportturista lesz, mert két ország is szomszédunk. Egyetemista koromban én is voltam Pozsonyban Szlovákia–Magyarország mérkőzésen, az ilyenek felejthetetlen élmények.
– A társasági adóból adható támogatásokról (tao) rendszeresen esik szó. Miben jó a program, és miben kell változtatni?
– A közvéleményben elég negatív visszhangja van a taónak. Pedig ez alapvetően egy nagyon jó program, rengeteg kis sportegyesületet láttam, ahol egyrészt az életben maradás mellett normális lehetőséget tudnak biztosítani gyerekek és felnőttek sportolásához kulturált körülmények között. Hozzáteszem, szigorúbb ellenőrzés kellene, főleg a kezdeti időszakban voltak problémák, mostanában már látszik a pozitív irányba mozdulás. Ha a sportállamtitkárság és az adóhatóság még jobban odafigyel a felhasználásnál, illetve ha a támogatások elosztása sportszakmai alapon kiegyenlítettebbé tud válni, akkor ez a program eljut oda, hogy egyre többen lássák pozitív színben. Ebben komoly előrelépést jelenthet a törvény legutóbbi változtatása, a felső korlát bevezetése, és a hatékonyabb ellenőrzési mechanizmus.
– Milyen pozitív hozadékuk lehet a sportberuházásoknak?
– Az új, épülő Puskás Stadiont kiemelném a „sima stadionok” köréből. Ez a nemzeti aréna lesz, teljesen más funkciókat lát el. Egy országnak kell egy ilyen, nagy befogadóképességű, szép, igényes kinézetű létesítmény. Ugyanúgy, ahogy a Nemzeti Színháznak is van egyfajta reprezentatív jellege. A kisebb stadionoknál a kihasználtság a probléma, és olyan helyen épültek logisztikailag, hogy nem lehet gazdaságosan működtetni őket. Viszont nem a pénzügyi megtérülés az egyetlen szempont. Itt van egyfajta társadalmi hasznosságra való törekvés is.
– Ezt hogy érti?
– A futball közösséget épít, egy adott városnak az együttélését tudja fejleszteni, az egészséges életmódot propagálni. Az Európa-bajnokság alatt is kialakult egy szoros kapocs a drukkerek között, amely nemzeti közösséget tudott kovácsolni. Ezekhez viszont kell az infrastruktúra, hogy legyen egy olyan találkozóhely, ahol az emberek tudnak drukkolni. A cél persze az, hogy ez minél kevesebbe kerüljön. Az új stadionokat már sokkal funkcionálisabban kell felépíteni, hogy a kihasználtságuk minél nagyobb legyen. Lehetne bennük rendezni kisebb koncerteket, falunapot, iskolai ballagást, évnyitót, így nem csak kéthetente egyszer mennének oda az emberek. A debreceni létesítménynél például nagyon jó ötlet volt odavinni a virágkarnevált. Az új nemzeti stadionnál biztos, hogy ki lesz használva a nagy tér, hiszen oda lehet már nagyobb – akár könnyűzenei – eseményeket szervezni, amelyek külföldről, a szomszédos országokból is rengeteg nézőt idevonzanak.
– Mire kell figyelni egy sportolónak, amikor biztosítást köt? Egyáltalán milyen biztosítást érdemes kötni ebben a szakmában?
– A nemzetközi szövetségek és klubok is kötnek biztosítást a játékosokra, de egyénileg ez nincs meghatározva, emiatt nagyon változó. A barátságos válogatottmérkőzések nagy kockázati faktort jelentenek a kluboknak, hiszen ha ott megsérül egy játékos, hiába kap a klub és a sportoló is kártérítést, egy meghatározó ember kiesése sokkal nagyobb anyagi kárt is hozhat. Vegyük példának azt, ha Mohamed Salah lesérült volna a hazáját képviselve, hiába kapott volna a Liverpool több millió fontot, hiszen az egyiptomi játékos lőtte tovább a klubot a Nápoly ellen a Bajnokok Ligájában, ami sokkal több bevételt hoz a csapatnak. E körülmények miatt folyamatosan alakul a piaci helyzet. Hangsúlyozom: a sportoló az egész iparágnak a legszűkösebb forrása, emiatt ő éri a legtöbbet. Egy futballklub vagy más sportegyesület a költségvetésének a 60–70 százalékát költi a fizetésükre, mert ők a legnagyobb értékek. Mostanában látható az a tendencia is, hogy a sportolók egyre tudatosabban kötnek életbiztosítást is.
– És hogyan készülnek az aktív sport utáni életre?
– Főleg a rendszerváltás előtt láttunk olyan – sok esetben szomorú – életpályákat, hogy a sportoló befejezi az aktív labdarúgást, és utána csak pislog, hogy most mihez kezdjen. Sajnos több tragikus élethelyzetet is ismerünk, ami sokszor alkoholizmushoz vezetett. Hiszen ott volt szakma nélkül valaki, aki nem tudja tovább csinálni azt, amihez ért. Ennek pszichikai hatása is van, hiszen a rivaldafényt felváltják a hétköznapok. Sokan anyagilag sem voltak felkészülve erre, és akkoriban nyugdíjalap sem létezett. Vannak már olyan bajnokságok, ahol a játékos fizetésének egy százalékát kötelező befizetni ilyen pénztárba, általános modell azonban még nincs. Ha a nyolcvanas éveket nézzük itthon, sokszor csak annyi volt az elképzelés, hogy nyitok egy kocsmát, és az vagy sikeres lesz üzletileg, vagy nem. A kilencvenes évek válogatottja volt talán az első generáció, amelyik már tudatosan készült a futball utáni évekre. Nagy részük lediplomázott, Lőw Zsolt Párizsban, Dárdai Pál Berlinben, Szabics Imre Ausztriában futott be vagy éppen bontogatja szárnyait. Az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött gazdaságilag is a labdarúgás. Hazánkban természetesen sokat lendített a piaci alapokon való működésen a rendszerváltás. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Budapest Honvédnál dolgoztam, rengeteg fiatal labdarúgó jött hozzám, hogy kikérjék a véleményemet a szakdolgozatukhoz. Ez nagyon pozitív meglepetés volt, és remélem, ez a tendencia továbbra is kitart.
– A Brexit mennyiben befolyásolhatja az európai futballpiacot?
– Szinte biztos, hogy puha szakításnak nézünk elébe. Sok változást nem fog hozni. Ahogy mondjuk Norvégia vagy Svájc sem európai uniós tag, de szoros együttműködésben vannak a szervezettel, ez Nagy-Britanniára is valószínűleg igaz lesz. Az angol futballban sok a légiós, és az unión kívüli játékosokra nagyon szigorú munkavállalási követelmények vonatkoznak. Vicces módon ez a legtöbb problémát a braziloknál okozza, mert meghatározott számú válogatottmeccset kell teljesíteni az érvényes munkavállalási engedélyhez az EU-ban. A braziloknál meg hiába nagyon jó focista az ember, kisebb csoda, ha odakerül a nemzeti tizenegy közelébe. Ilyenkor kanyarodunk vissza a felfedezések korába, és kiderül, hogy van egy portugál ükapja, és jöhet a portugál állampolgárság, ahogy szintén „gazdasági okok” miatt az argentin Lionel Messi is rendelkezik spanyol útlevéllel.