Gazdaság

Kinőtte Debrecen az ipari parkját

Kormánytámogatással olyan beruházások is elindulhatnak, amelyekre az uniós forrásokból nem futotta volna

Bővülő ipari park, Kelet-Magyarországon egyedülálló közlekedési csomópont, repülőtér-fejlesztés, új alap- és középfokú angol iskola létesítése – ezek jelenleg a legfontosabb beruházások Debrecenben, amelyekhez jelentős kormányzati támogatás is társul. Mint azt Papp László polgármester lapunknak elmondta, a város dinamikus fejlődéséből adódóan a fejlesztések rendkívül fontosak.

Papp László 20150902
Papp László: Nem adjuk fel, az újraiparosítástól sokat remélünk (Fotó: Csudai Sándor)

– Debrecenre egy ideje a szinte töretlen fejlődés jellemző. Mit jelent önöknek a Modern Városok Programjában meghirdetett kormányzati támogatás?

– A támogatás révén Debrecenben minden olyan jelentős beruházást meg lehet valósítani, amelyre az európai uniós források nem vagy csak részben adnak lehetőséget. A TOP, vagyis a Terület- és Területfejlesztési Operatív Program révén az elkövetkező öt évben 43,3 milliárd forintot költhetünk a városban beruházásokra, s ezt egészítik ki a kormányzati támogatások. Ezzel együtt ki kell emelnem, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem nyújtott célzott formában olyan fejlesztési lehetőséget a városnak, mint az Orbán-kabinet. A TOP révén ugyanis a beruházások többségéről helyben lehet dönteni.

– Nagykanizsához hasonlóan Debrecenben is az ipari park bővítése szerepel a kiemelt beruházások között, s ezt meglehetősen nehézkes lenne önerőből megoldani.

– Mivel a városban az elmúlt néhány évben jelentős ipari beruházások valósultak meg, kezdjük kinőni a százhatvan hektáros parkot. Sajnos területvásárlásra uniós pénzt nem költhetünk, az önerő pedig ehhez kevés. A kormány támogatása révén hatszáz hektárra bővítjük a debreceni ipari parkot. Ehhez annyit tudunk hozzátenni, hogy a TOP forrásaiból építjük ki a közműhálózatot.

– A debreceni Nagyállomás és közlekedési csomópont döntően európai uniós pénzből valósul meg, mégis szerepel a kormányzati támogatások listáján. Miért?

– Ha a város továbbra is ilyen dinamikusan fejlődik, a közösségi közlekedést is mihamarabb modernizálnunk kell. Mivel a Nagyállomás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Debrecen legnagyobb beruházása – huszonegymilliárd forint a költségvetése –, fontos, hogy a Modern Városok Programjának része legyen, és az építkezés mihamarabb megkezdődjön. Ez a program nemcsak azt tartalmazza, hogy felújítjuk az ötvennégy éves épületet, közlekedési csomópontot hozunk létre. Új állomásépület létesül, a felszín alá kerül a buszpályaudvar, s a villamosnak és a trolibusznak is itt lesz a végállomása. Emellett a Petőfi teret jelenleg kettészelő 4-es főutat is a felszín alá vezetjük, így Debrecen kap egy új, forgalomtól mentes zöld területet. A távlati terv részét képezi, hogy összeköttetést teremtünk a repülőtér és a pályaudvar között. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. 2020-ig korszerűsíti a Püspökladány–Debrecen közötti vasútvonalat, amelynek tudomásom szerint része lesz a pályaudvar vágányhálózatának felújítása is.

– Ha már a repülőteret említette, itt milyen forgalombővüléssel számolnak?

– Idén száznyolcvanezer utasra számítunk, jövőre viszont a forgalom elérheti akár a háromszázötvenezret is. Ezt leginkább az alapozza meg, hogy a Wizz Airnek a debreceni lett a bázisrepülőtere. A kormány több mint egymilliárd forinttal támogatja a repülőtéri beruházásokat.

– Debrecen a hazai nagyvárosok között is kitűnő közlekedési kapcsolattal rendelkezik, és leginkább a főváros felől jól megközelíthető. Mégis, ha a csaknem tíz éve átadott M35-ös autópályáról valaki tovább akar haladni a magyar–román határ irányába vagy a repülőtérre, be kell mennie a belvárosba. Ezen a helyzeten mikor lehet változtatni?

– A beruházás jó eséllyel 2016-ban elindulhat, és az autópálya megépül a 47-es főútig, majd ezt követően a határig. A nyomvonal kisajátítása megtörtént, és az engedélyezési tervek is rendelkezésre állnak. Az úttal Debrecen új elkerülőt kap, egyben a repülőtér is elérhető lesz a városi utak igénybevétele nélkül. Ki kell emelnem a 471-es számú főút Debrecen–Nyíradony közötti szakaszának felújítását is, amely Debrecen számára azért is jelentős, mivel a városi bevezető szakasz négysávosra bővül.

– Debrecen egyik legismertebb területét, a Nagyerdőt is fejlesztik. Milyen újdonságra lehet itt számítani?

– Az elmúlt három évben új arculatot kapott a Nagyerdő, megújult a szálloda, a termálfürdő és a park is. Két fejlődési irányt határoztunk meg, amihez a kormány négymilliárd forinttal járul hozzá. Élményparkot alakítunk ki, és újjáépítjük az állatkertet. Kifejezetten turistacsalogató látványosságokat szeretnénk létrehozni, s éppen a napokban zárult le a tervezői ötletpályázat.

– Miért éppen most szándékoznak angol nyelvű, nemzetközi alap- és középfokú iskolát alapítani? E területen hiányosságot tapasztalnak?

– Egyrészt a város számára ez kardinális kérdés, másrészt az ilyen típusú iskola egész Kelet-Magyarországon hiányosságnak számít. Debrecen ipari fejlődéséből adódóan mind több cég települ hozzánk, így az ideérkezők családjának meg akarjuk teremteni ezt a lehetőséget. A Tóth Árpád Gimnáziumban 2013-ban indítottuk a nemzetközi érettségit, a harmadik és negyedik osztályában most is lehetőség nyílik idegen nyelven tanulni, ezt viszont ki akarjuk terjeszteni a fia- talabb évfolyamokra is. A városban most is van két tannyelvű tanítás, de az új iskolával olyan minőséget akarunk elérni, hogy az itt végzők bármelyik külföldi egyetemen tovább tudjanak tanulni.

– Magyar gyerekek is járhatnak majd ide?

– Természetesen, sőt azt szorgalmazzuk, hogy a debreceni gyerekek mellett más kelet-magyarországi településekről is jöjjenek hozzánk tanulni. Még a közeli Nagyváradról is komoly érdeklődés mutatkozik az új iskola iránt.

– Mennyire domináns az ipari jelleg a városban és környékén, vagyis a korábban oly híres mezőgazdaság és feldolgozóipar mennyit veszített jelentőségéből?

– Sajnos a mezőgazdaság és a feldolgozóipar a kétezres évek elejére meggyengült. Ugyanakkor nem adjuk fel, a hajdan jól működő iparágak újraindításától sokat remélünk. Jó példa erre az ötszáz dolgozóval újraindult dohánygyár, és a húsipart is fejleszteni szeretnénk, nemrég pedig a tejipar sorsa is rendeződött.

– A turizmus területén merre indultak?

– Leginkább a város egészségturisztikai kapacitását kívánjuk fejleszteni. Meghatározó lehet emellett az üzleti és a wellnessturizmus, a gyógyfürdő. Ebben komoly hátteret jelent a repülőtér, hamarosan újabb négy európai nagyvárosból, Milánóból, Párizsból, Brüsszelből és Malmőből lehet majd Debrecenbe közvetlenül eljutni.