Gazdaság
Kínai turisták Budapesten
A belföldiek és a távol-keletiek körében legnépszerűbb a magyar főváros
Tovább nőtt Budapest vendégforgalma a 2018. év novemberében: az összes vendégérkezések száma meghaladta a háromszázötvenezret, a szállodai vendégéjszakaszám pedig megközelítette a hétszázezret – tájékoztatta lapunkat a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ. Az év első tizenegy hónapjának végére Budapest elérte a négymilliós vendégszámot és a 9,5 milliós vendégéjszakaszámot. A kínai vendégek érdeklődése Budapest iránt töretlen. A belföldi forgalom bővülési üteme tartósan meghaladja a külföldi forgalom növekményét. Budapest kereskedelmi szálláshelyein idén novemberben 354 656 vendégérkezést és 767 881 vendégéjszakát regisztráltak a szállásadók. Az első tizenegy hónapban több mint 4,1 millió vendég kereste fel a fővárost, akik több mint 9,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégszám 5,6 százalékkal, a vendégéjszakák száma 3,1 százalékkal emelkedett egy év alatt – és ez egyúttal azt is jelenti, hogy újabb rekordévnek számít a tavalyi esztendő. Az igazi előretörés a belföldi forgalom növekedésében tapasztalható: több mint hatszáztizenötezer belföldi vendég és több mint 1,2 millió belföldi vendégéjszaka az első tizenegy hónapban. Ezzel továbbra is a belföldi közönség járul hozzá legmarkánsabban a budapesti vendégforgalomhoz, sőt a szállodai bevételekhez is. Számos küldőpiactól eltérően, a hazai vendégérkezések növekedése éves szinten a vendégéjszakák hasonló arányú, nyolc–tízszázalékos bővülését vonja maga után. Novemberben számottevően, 14,3 százalékkal több belföldi vendég érkezett Budapestre, amihez kétségkívül hozzájárult a jubileumi, 20. Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár programkínálata és vonzereje.
Novemberben – néhány kisebb küldőországtól eltekintve – Ausztria, a délszláv küldőpiacok: Szerbia és Szlovénia, valamint Spanyolország, India, Korea és az Egyesült Államok tudott felmutatni kiugró – tizenöt, nem ritkán húsz százalékot meghaladó – arányú bővülést. A kínai turizmus volumene érdekes módon novemberben visszaesett, de éves szinten még így is a távol-keleti szuperhatalom jelenti az egyik, ha nem a legnagyobb turisztikai potenciált Budapest számára: a 2018. január–novemberi időszakban 190 897 kínai vendég mintegy 313 875 vendégéjszakát töltött a magyar fővárosban, és legnagyobb részük szállodát vett igénybe. A tavalyi számok tükrében ennél nagyobb arányú dinamikát tartósan csak kevés küldőpiac – jellemzően a másik nagy ázsiai kibocsátó: India, továbbá Ukrajna és a nagyságrenddel kisebb népességű Portugália – tud fenntartani. Kína dinamikájához közelít a spanyol, az izraeli és az észak-amerikai országok állampolgárai által eltöltött vendégéjszakák növekedési üteme is, ezekre a piacokra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, akárcsak az utóbbi években hullámvasutazó orosz piacára vagy a kissé elbizonytalanodó brit piacra. Változó teljesítményű az olasz küldőpiac, amely hosszabb ideig tartó növekedést követően most kissé lefelé korrigált, valamint a hagyományosan Budapest TOP5 küldőpiacának számító Franciaország, amelynek január–novemberi mínusz 3,6 százalékos negatív egyenlege már komoly figyelmet igényel.
Novemberben – néhány kisebb küldőországtól eltekintve – Ausztria, a délszláv küldőpiacok: Szerbia és Szlovénia, valamint Spanyolország, India, Korea és az Egyesült Államok tudott felmutatni kiugró – tizenöt, nem ritkán húsz százalékot meghaladó – arányú bővülést. A kínai turizmus volumene érdekes módon novemberben visszaesett, de éves szinten még így is a távol-keleti szuperhatalom jelenti az egyik, ha nem a legnagyobb turisztikai potenciált Budapest számára: a 2018. január–novemberi időszakban 190 897 kínai vendég mintegy 313 875 vendégéjszakát töltött a magyar fővárosban, és legnagyobb részük szállodát vett igénybe. A tavalyi számok tükrében ennél nagyobb arányú dinamikát tartósan csak kevés küldőpiac – jellemzően a másik nagy ázsiai kibocsátó: India, továbbá Ukrajna és a nagyságrenddel kisebb népességű Portugália – tud fenntartani. Kína dinamikájához közelít a spanyol, az izraeli és az észak-amerikai országok állampolgárai által eltöltött vendégéjszakák növekedési üteme is, ezekre a piacokra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, akárcsak az utóbbi években hullámvasutazó orosz piacára vagy a kissé elbizonytalanodó brit piacra. Változó teljesítményű az olasz küldőpiac, amely hosszabb ideig tartó növekedést követően most kissé lefelé korrigált, valamint a hagyományosan Budapest TOP5 küldőpiacának számító Franciaország, amelynek január–novemberi mínusz 3,6 százalékos negatív egyenlege már komoly figyelmet igényel.