Gazdaság

Kevesebb az álláskereső Magyarországon

A munkanélküliek mintegy negyede tartósan, egy éve keres magának helyet a munkaerőpiacon, ami javulás tavalyhoz képest, tíz százalék a pályakezdő fiatal

A felajánlott álláslehetőségek nagy része betöltetlen maradt júniusban, és leginkább az észak-magyarországi régióban voltak elbocsátások.

Az álláskeresők száma 4,1 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júniusi zárónapon 279 600 álláskereső szerepelt, több mint 12 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az NFSZ a honlapján közölte: az év hatodik hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,1 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,1 százalék. Júniusban 40 700 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 13,6 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 11 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 10,7 százaléka, 29 800 volt pályakezdő – adta hírül a távirati iroda.

Az álláskeresők 27,3 százaléka – 78 600 ember – tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 12,8 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Júniusban 147 900 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 38,9 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 47,1 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 39 200 új betölthető álláshelyet jelentettek be júniusban, ezek 48,5 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett, támogatott álláshelyek száma 19 000 volt, amelynek 67 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott. Júniusban 122 000 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 87| 700 betöltetlen maradt. A foglalkoztatók 690 munkavállaló csoportos leépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül az élelmiszer-, az ital-, a dohányáru-nagykereskedelmet, a monetáris közvetítést, az adminisztratív, kiegészítő szolgáltatásokat és az egyéb textiláru gyártását, területileg pedig a közép-magyarországi régiót, valamint Fejér, Nógrád, Heves és Győr-Moson-Sopron megyét érintették.