Gazdaság
Kétszeresére nőhet a határforgalmunk
A jelenlegi kilencvenhárom mellett A következő hat és fél évben száz új átkelő létesülne, mintegy háromszázmilliárd forintból
Háromszázmilliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma – közölte tegnap Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján. Elmondta: ma kilencvenhárom helyen lehet átkelni a szomszédos országokba. A cél az, hogy a következő hat és fél évben száz új határkapcsolat épüljön ki. Ezek közül ötvenre már megkötötték a politikai és finanszírozási megállapodásokat – tette hozzá a távirati iroda szerint az államtitkár.
A határátkelőhelyek sűrítésével megteremthető a határ menti és az egész Kárpát-medencei gazdasági együttműködés lehetősége – emelte ki Szijjártó Péter. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Európa megerősítésében Közép-Európának, azon belül a Kárpát-medencének kulcsszerep jut, e térségnek komoly esélye van arra, hogy az egész kontinens növekedési motorja legyen. Ehhez megerősített Kárpát-medencei gazdasági együttműködésre is szükség van – mondta.
A közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről március végén Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő írt alá együttműködési megállapodást, éppen a magyar–szlovák közös gázvezeték üzembe helyezésekor. Eszerint 2020-ig a két ország között – amelyek közös határa jelenleg 646 kilométer hosszú – huszonegy új közúti határállomás létesül, ezen belül nyolc új híd és két kompátkelőhely. A közelmúltban két új komp kezdte meg működését a két ország között, és európai uniós pénzből szintén két Ipoly-híd is épült a kishatárforgalom lebonyolítására. A szomszédos országok között a tervek szerint új Duna-híd is épülne. Robert Fico a márciusi eseményen – éppen a szlovák elnökválasztás előtt – azt emelte ki, hogy az új határállomások révén javulhatnak a két ország közötti kapcsolatok.
Ennek némileg ellentmond, hogy a vasúti kishatárforgalom az utóbbi néhány évben szinte teljesen leépült, és e mögött leginkább a szlovákok állnak. Ehhez hasonlóan Magyarország és Horvátország között is szinte megszűnt a kishatárforgalmat lebonyolító vasúti személyszállítás, a horvátok ugyanis ezt nem akarták fenntartani.
Szolnok térségében épül az M4-es
Épül az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek között, a 2 × 2 sávos gyorsforgalmi úton 2016 őszétől lehet majd közlekedni – közölte lapunkkal Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője. A 29 kilométer hosszú, mintegy 110 milliárd forintba kerülő út három szakaszban épül: jelenleg a töltések készülnek, és a hidak cölöpözése zajlik. Mivel a nyomvonal nagyrészt a Tisza árterében halad, jelentős földmunkákat kell elvégezni. Mint azt Loppert Dániel elmondta, a nyomvonalból kilenc kilométer a Zagyva és a Tisza közé esik, itt a kivitelezőnek végig ár- és Natura 2000-es területen kell dolgoznia, a talajviszonyok az útépítés szempontjából kedvezőtlenek. A Tisza és holtágának közelsége miatt jelentős a belvíz, így a földmunka, a vízelvezetés és a víztelenítés különleges technológiát igényel.