Gazdaság
Két számjegyű emelkedés a magyar keresetekben
A kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat az elemzők szerint

A keresetek növekedése elsősorban a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve az építőiparban dolgozók bérnövekedésével magyarázható – mondta tegnap Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az M1-en a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. A KSH közlése szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 322 800 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Január–szeptemberben a bruttó átlagkereset 324 100 forint, a nettó átlagkereset 215 500 forint volt, egyaránt 11,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szeptemberi 3,6 és az első kilenc havi 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 6,6, illetve 8,8 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Az államtitkár kifejtette: szeptemberben átlagot meghaladó béremelkedés történt a fejletlenebb régiókban, illetve a fizikai munkát végzők fizetése is komoly emelkedést mutatott, 12,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Hangsúlyozta, hogy egyre több cég munkaerőhiánnyal küzd, ezzel lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, hogy több munkakör közül válasszanak, ez pedig piaci alapon bérnövekedéshez vezet. A jelenlegi adatok szerint a bérnövekedés a következő hónapokban is folytatódik, illetve 2019-re is további pozitív elmozdulások valószínűsíthetők – helyezte kilátásba Bodó Sándor.
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt, a számokból az látszik, hogy némileg ismét gyorsul az üteme – fejtette ki Horváth András, a TakarékBank elemzője. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének majdnem nyolcvan százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a magyar munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, amelyek ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve vonakodnak elbocsátani még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni – tette hozzá a szakértő.
Európai viszonylatban is kiemelkedő a hazai foglalkoztatás
Magyarországon a foglalkoztatás mértéke európai viszonylatban is kiemelkedő, ezt támasztja alá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a harmadik negyedévben a munkavállalók száma meghaladta a 4,4 milliót – mondta a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap az Év Felelős Foglalkoztatója 2018 díj átadásán. Bodó Sándor kiemelte: a 2010 óta eltelt időszak gazdaságpolitikai eredményeként sikerült megteremteni a stabil, fenntartható gazdasági növekedés makrogazdasági feltételeit. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszott többek között a hatéves bérmegállapodás és a munkahelyvédelmi programok indítása is. A foglalkoztatás további bővítési lehetőségéről pedig megjegyezte, hogy még mindig vannak tartalékok a munkaerőpiacon, többek között az inaktívak és a munkapiacra kilépő fiatalok körében.
(AMB)