Gazdaság

„Keresletvezérelt szakképzésért kiált a rendszer”

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetése javaslatokat fogalmaz meg, és vállalásokat tesz az oktatás, az adózás, a szabályozási környezet, illetve a digitalizáció területein

A versenyképesség növelése a magyar kormány és a befektetők közös érdeke – értettek egyet a résztvevők az Amerikai Kereskedelmi Kamara konferenciáján. A hazai gazdaságot a szakmunkásképzés erősítésével, a nyelvtanulással és a kedvező befektetési környezet kialakításával lehet javítani.

A kormány és a versenyszféra együttműködésével Magyarország egyre jobb teljesítményt ér el a befektetésekért zajló nemzetközi versenyben – mondta tegnap Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamarával (AmCham) közösen tartott gazdasági fórumon. Kiemelte, hogy a HIPA közreműködésével az idén, az első fél évben 46 cég döntött magyarországi befektetés mellett. Bársony Farkas, az AmCham elnöke hangsúlyozta, hogy javaslatokat fogalmaznak meg és vállalásokat tesznek az oktatás, az adózás, a szabályozási környezet, illetve a digitalizáció területein.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen elmondta: jó lehetőségek vannak a rendszerszintű változtatások megvalósítására a szakképzésben. Kiemelte: „keresletvezérelt szakképzésért és felnőttképzésért kiált a rendszer”. Véleménye szerint a kis- és középvállalkozásoknak jobban be kellene kapcsolódniuk a képzésekbe. Bejelentette, hogy összesen tizennyolc készségtanács kezdi meg a működését különböző ágazatokban. Az oktatás hatékonyságának növelése még a módszertan módosításával is lehetséges. Fontos a digitális technológiák felé történő elmozdulás.

Magyarországon az idén már negyvenezren mentek át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába, és a jelenlegi 110-120 ezerből még harminc-ötvenezren léphetnek át az elsődleges munkaerőpiacra – mondta az eseményen György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. Kifejtette, az országban tapasztalható munkaerőhiány európai jelenség. A V4-ekkel összevetve Magyarországon a legalacsonyabb a hozzáadott érték az exportban. Közölte, az exportáló magyar tulajdonú vállalatok aránya harminc százalék, ami szintén alacsony a régiós országokkal összevetve. Hozzátette, hogy a kormány, egyik lehetőségként kedvező feltételeket teremt az értékláncoknak, hogy itt fejlesszenek. A lehetséges megoldások között példaként említette az innovációs ökoszisztéma fejlesztését. Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a statisztikák szerint a munkaerőpiac jelentősen javult a bevezetett intézkedések hatására, már munkaerőhiánnyal kell szembenézni. Az uniós pályázatoknál is ezzel a problémával találkoznak, a munkaerő kiáramlása nehézség. Szorgalmazta egyúttal a felnőttképzés egyszerűsítését, ezért többek között az OKJ-képzések számának csökkentését hétszázhatvanról a Németország által is tervezett százötvenre.

Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár elsődleges feladatnak nevezte a köznevelési rendszer, a felsőoktatás szabályozásának rugalmasabbá tételét. Hozzátette, hogy Magyarország a világpiacon a mennyiségi versenyben nem nyerhet, ezért minőségre és hatékonyságra kell törekednie.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom