Gazdaság
Kedvező jelentés hazánkról
Nagyobb gazdasági növekedés, kisebb munkanélküliség az OECD szerint
Az OECD prognózisa szerint a magyar bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése a tavalyi 4,4 százalék után az idén 4,6 százalékra emelkedik, az előző előrejelzésben közölt 4,4 százalékkal szemben. Jövőre pedig 3,9 százalékos gazdasági növekedést vár a szervezet, 0,3 százalékponttal magasabbat a korábbinál, 2020-ban 3,3 százalékra lassul a GDP-növekedés. Az OECD tegnap kiadott prognózisában megállapítja: a magyarországi növekedés legfontosabb motorját, a lakossági fogyasztást a reálbérek emelkedése és a rekordmagas foglalkoztatás erősíti, a beruházásokat pedig az építőipari növekedés és a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása mellett az uniós strukturális alapok beáramlása is támogatja. A foglalkoztatás fokozatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos történelmi mélypontra csökkent Magyarországon.
A feszes munkaerőpiaci helyzet és a minimálbér emelése a reálbérek tizenkét százalékos emelkedéséhez vezetett az idei első nyolc hónapban. A munkanélküliségi ráta az idei 3,6 százalék után jövőre 3,2 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz. A GDP-növekedést leginkább támogató lakossági fogyasztás az idén 5,6 százalékkal nő a tavalyi 4,8 százalék után, jövőre pedig 4,7 százalékra, majd 2020-ban négy százalékra lassul. Októberben az infláció 3,8 százalékra emelkedett, elsősorban az üzemanyagok, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek árának emelkedése miatt.
Változatlanul fennmarad a lakásépítéseknek és a vállalkozások kapacitásbővítésének köszönhetően a beruházási kedv. Előbbihez a kormány otthonteremtési programja, utóbbihoz a társasági adó csökkentése és az uniós források megfelelő felhasználása járul hozzá. A kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása érdekében többek között szükséges az innovációs és szabályozási környezet javítása, illetve a humán tőke folyamatos fejlesztése, ami összhangban van a kormányzat versenyképességet növelő elképzeléseivel. Külső kockázatot a magyar gazdaság számára a nemzetközi pénzpiaci feszültségek, valamint egy rendezetlen Brexit jelenthet az OECD szerint.
A feszes munkaerőpiaci helyzet és a minimálbér emelése a reálbérek tizenkét százalékos emelkedéséhez vezetett az idei első nyolc hónapban. A munkanélküliségi ráta az idei 3,6 százalék után jövőre 3,2 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz. A GDP-növekedést leginkább támogató lakossági fogyasztás az idén 5,6 százalékkal nő a tavalyi 4,8 százalék után, jövőre pedig 4,7 százalékra, majd 2020-ban négy százalékra lassul. Októberben az infláció 3,8 százalékra emelkedett, elsősorban az üzemanyagok, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek árának emelkedése miatt.
Változatlanul fennmarad a lakásépítéseknek és a vállalkozások kapacitásbővítésének köszönhetően a beruházási kedv. Előbbihez a kormány otthonteremtési programja, utóbbihoz a társasági adó csökkentése és az uniós források megfelelő felhasználása járul hozzá. A kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása érdekében többek között szükséges az innovációs és szabályozási környezet javítása, illetve a humán tőke folyamatos fejlesztése, ami összhangban van a kormányzat versenyképességet növelő elképzeléseivel. Külső kockázatot a magyar gazdaság számára a nemzetközi pénzpiaci feszültségek, valamint egy rendezetlen Brexit jelenthet az OECD szerint.