Gazdaság
Károkat okoznak a védett állatok
Hazai vadászok jogszabályváltozásokat sürgetnek az elszaporodó hódok miatt
A hód, amely őshonos faj, a 19. század végére kipusztult Magyarországon a vadászat miatt, de az 1990-es évek közepén megkezdődött az újratelepítésük, az állomány nagysága már meghaladja az ezret. Pólik Sándor vadász, az Országos Magyar Vadászkamara tagja a Magyar Hírlapnak elmondta: a hód, amely védett állat, jelentős károkat okoz az ártéri erdőkben, különböző cserjék és fák kérgét, leveleit, fiatal hajtásait is megeszi, így kidönti a fákat. Hozzáfűzte: ezt a kárt senki sem téríti meg a tulajdonosnak, a biztosítóknál ilyen típusú káreseményekre nem lehet szerződést kötni, ahogy vadkárra sem. Pólik szerint ez problémát jelent a Hanságban, a Szigetközben, de egyre több hód bukkant fel a Répce mellett, a Bakonyban, sőt már láttak példányokat a budai rakparton is. Pólik felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonos kerítést nem húzhat fel az ártérben, hiszen akadályozná a többi állat vízhez jutását. Dróthálóval ugyan óvhatná a fákat, de egyesével kellene körbekerítenie, ami számottevő költséget jelentene. Nyugat-Európában is nő a hódállomány, Németországban már hódfelelősök vannak, akik kamerával figyelik az adott területeket, várják a gazdáktól a bejelentéseket, és ha kell, befogják a hódokat. A vadász hozzátette: a hódnak nincs természetes ellensége nálunk, így újabb és újabb élőhelyeket hódít meg, s mivel védett állatfaj, ezért elriasztani sem lehet, kizárólag az adott természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével. Pólik szerint szelektív gyérítésre vagy legalábbis áttelepítésre lenne szükség a hódállományban, ebben az államnak szerepet kellene vállalnia, mielőtt egyesek illegális eszközökkel lépnének fel a rágcsáló ellen.
A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet vizes élőhelyvédelmi programjának vezetője, Gruber Tamás lapunknak úgy nyilatkozott: akkor lehet befogást és áttelepítést alkalmazni, ha van megfelelő terület, de Magyarországon már nincs ilyen. A hódvárak lerombolását a természetvédelmi törvény tiltja. A hódok életmódja erősen a vízhez kötött, a vízparttól ritkán távolodnak el húsz-huszonöt méternél messzebb. Szerinte nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy a hódot miként lehet távol tartani egy adott területtől, hanem azt is, hogy az embert miként lehet távol tartani a hód élőhelyétől. Hozzáfűzte: a rágcsáló több ártérben már húsz éve jelen van, ezért jelenlétére fel lehet készülni.
Pólik Sándor kitért arra is, hogy a szintén védett harkály a korhadt fák helyett gyakran a házak hungarocell szigetelését kopácsolja, és éktelen lyukakat váj a falakban. Szerinte a természetvédelmi törvényt és más jogszabályokat is módosítani kell, hogy a védett állatok által okozott kár meg lehessen téríteni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke lapunknak elmondta: a védett kormorán nagy károkat okoz a halállományban. Győrffy Balázs hozzáfűzte: a nyári lúd egy hónappal korábban vadászható a Tisza egyik partján, mint a másikon, a lúd pedig, természetesen oda menekül, ahol nem bántják, ám ha egy tízezres lúdraj októberben leszáll egy gabonatáblára, akkor jelentős kár keletkezik. A NAK elnöke szerint a védett állatokkal kapcsolatos jogszabályokat szerencsés lenne áttekinteni.