Gazdaság
Kapzsisági adó borzolja a kedélyeket Romániában
Pénzügypolitikai botránnyá dagad a belpolitikai feszültség szomszédunknál, a kormánya mulasztással megszegte a konzultációs kötelezettségét az európai jegybankkal szemben
A bankközi kamat emelkedése esetén különadót előíró, a bankokat és nagyvállalatokat megsarcoló román sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban az Európai Központi Bank (EKB) nem csupán azt kifogásolja a Dancila-kormánnyal szemben, hogy nem készült hatástanulmány, és nem kértek véleményt az EKB-tól, de egy útmutatót is küldött az uniós pénzintézet a bukaresti kormánynak arról, hogy az Európai Unió előírásainak megfelelően a nemzeti hatóságokkal hogyan kell konzultálni az Európai Központi Bankkal a jogalkotási folyamatban. Szakértők szerint a tervezett különadó elsősorban a bankokat sújtaná, és jó pár százalékkal csökkentené profitjukat – magyarázta lapunknak Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
Az európai jog értelmében a nemzeti hatóságok kötelesek konzultálni az EKB-val az intézmény hatáskörébe tartozó jogalkotási tervezetekről, amennyiben azok jelentősen befolyásolják a pénzügyi intézmények és piacok stabilitását. A bukaresti kormányzatot más nemzetközi pénzintézetek is kritizálták a főleg bankokat sújtó sürgősségi kormányrendelet miatt: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, amely a Világbank része. Márpedig ezen intézményeknek kulcsszerepe van abban, hogy meghatározzák egy európai ország hitelképességét és pénzügypolitikai stabilitásának szintjét – ami azért is fontos, mert a külföldi befektetők számára jelzi az állam megbízhatóságát. A bukaresti kormány elhamarkodott új adókivetése a befektetéseket foghatja vissza – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Barabás T. János elmondta, az ügy hátterében a belpolitikai küzdelem egy újabb fejezete is meghúzódik. A kormány továbbra is elsősorban a vásárlóerő növelésével igyekszik gazdasági növekedést elérni, ami viszont veszélyezteti a pénzügyi stabilitást, mert inflációt gerjeszt, és az export megugrása révén növeli a költségvetési hiányt. Ezzel szemben a román jegybank a költségvetési szigort helyezi előtérbe, ami a kormány felfogásában működési szabadságát veszélyezteti. A kormány–nemzeti bank-konfliktus választási évben zajlik, és az ellenzék malmára hatja a vizet. A kormány válaszul a parlament illetékes bizottsága által igyekszik korlátozni jegybankja mozgásterét.
Barabás T. János a tanulságokat összegezve kifejtette, a hatalmi technikák egyre inkább a közvélemény gyors manipulálására alapoznak. A második tanulság az lehet, hogy a belpolitikai küzdelem fő terepévé vált a pénzügy. A jövő évi költségvetési terv tárgyalása során a kormány csökkentené a titkosszolgálatok költségvetését, valamint új katonai beszerzési és infrastruktúra építési ötletekkel jön elő. Ez pedig már a hatalmi harc lényegéről szól, hiszen szomszédunknál a kormány által képviselt dél-romániai pártoligarchia küzd a titkosszolgálatokkal és az utóbbiakhoz közel álló érdekcsoportokkal. A harmadik tanulság számunkra az, hogy ebben a hatalmi harcban az egyes érdekcsoportok az állam és a gazdaság egészét akarják ellenőrizni, nem keresnek kompromisszumot. Ez az elmérgesedő belpolitikai hatalmi küzdelem már regionális szinten is rossz hatással lesz. Számunkra az is fontos, hogy ezek miatt szűkül az ottani magyar kisebbség politikai mozgástere – hangsúlyozta Barabás T. János.