Gazdaság

Kampány a magyar mézért

Repcéből és hársból katasztrofális lett a termés, ám akácból és napraforgóból az elmúlt öt év legjobbja – uniós eredetjelölési és nyomon követési rendszert szorgalmaz az agrárkamara

Akácból és napraforgóból az utóbbi öt év legjobb méztermése lett az idén. Ősszel ismét népszerűsítik a magyar mézet. A világpiacon drágult a méz, itthon a túlkínálat lenyomta az árakat.

Az elmúlt öt év legjobb akácméztermését pergették ki a méhészek az idén – mondta a Magyar Hírlapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Hozzáfűzte: mivel a hideg téli időjárás és a betegségek miatt az egymillió-kétszázezer méhcsalád száma tavaszra hétszázezerre csökkent, hiába a méhcsaládonkénti kedvező mennyiségű pergetés, összességében jó közepes termés lett országosan. Repcéből kevés méz lett, akkor pusztítottak a tavaszi fagyok, a méhek gyengék voltak. A hárs- és a selyemkóróméztermést sem lehet értékelni, oly kevés termett, ellenben napraforgóból az utóbbi öt esztendő legtöbb mézét termelte a mintegy húszezer méhész az országban. Bross jelezte: a sikeres tavalyi kampány után az idén ősszel is lesz magyar mézet népszerűsítő akció a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával karöltve, amely ötmillió forintos támogatást nyújt erre. Elsősorban online kampányban gondolkodnak, célzottan családokra, háziasszonyokra, egészséges életmódra fókuszálva. A cél: a termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz jusson el a méz.

Az OMME elnöke elmondta: tavaly az előző évekhez képest húsz százalékkal kevesebb kínai méz érkezett az Európai Unióba. Ennek oka egyrészt a bizonytalan eredet, a kétes, rossz minőség. Másrészt az értékes, megbízható, magyar, európai méz bár drágább volt a kínai árunál, ám annyival nem, hogy a kereskedőknek megérte volna kockáztatniuk az ázsiai termékkel. Újra és újra terítékre kerül az EU-ban, hogy az Európai Bizottság lépjen fel az ázsiai, nem ritkán hamisított termékekkel szemben, illetve az ezek útját egyengető cégek ellen.

Bross Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a világ mézellátásában meghatározó Argentínában, mivel lanyhult a kedv a méhészkedés iránt, a felére esett vissza a méztermelés, csökkent az előállított mennyiség az Amerikai Egyesült Államokban is. Romániában, amely Magyarország mögött a második legnagyobb akácméztermelő Európában, kimondottan rossz termés volt ebben az évben.

Az elnök megjegyezte: a kínai, az indiai, a vietnami méz ára nem éri el a világpiaci átlagszintet, az amerikaié igen, az új-zélandié pedig afölött mozog. A világ-piacon egyébként a méz mintegy húsz százalékkal drágult az utóbbi egy évben.

Bár a magyar mézet a minősége arra predesztinálná, hogy elérje a világpiaci átlagárat, sőt azt meg is haladja, ám a magyar méhészek az utóbbi öt szűk esztendő után júniustól piacra dobták portékáikat, így a kínálat lenyomta az árakat mintegy 15 százalékkal, ám Bross szerint az elkövetkezendő hónapokban az árszint kiegyenlítődik.

Egyértelmű mézeredet-jelölési és a magyarhoz hasonló nyomon követési rendszer bevezetését javasolja az Európai Unióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Győrffy Balázs, a NAK elnöke a csömöri Mervald méhészetben azt mondta: megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel kell fellépni a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen. A NAK szorgalmazza, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás.