Gazdaság

Jövőre lesz nyolcadik éve, hogy csökken az államadósság

Barcza György: A finanszírozásban a forintkötvényeknek és a lakossági értékesítésnek lesz meghatározó szerepe 2018-ban, és új nagybani termék lehet a belföldi eurókötvény

Érdemi javulás történt idén a lakossági állampapírpiacon, és a befektetők leginkább a hosszabb távú lehetőségek iránt érdeklődnek – nyilatkozta lapunknak Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója. Jövőre tovább csökken az államadósság, és emelkedik a hazai finanszírozási arány.

Barcza György 20171227
Lényegesen kevesebbet fizetünk a tartozás kamataira, mondta Barcza György (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Ebben az évben mi volt jellemző alapvetően az államadósság finanszírozására?

– Általánosan elmondható, hogy az aukciókon és a nagybani piacokon stabil és erős volt a kereslet. A lakossági forint állampapírpiac tovább emelkedett, a tervezett hétszázzal szemben 1600 milliárd forintnyi növekedést sikerült elérni tavaly decemberhez képest. Hozzáteszem azt is, hogy az állampapírpiac vonzerejét jól mutatja, hogy az állomány két évvel ezelőtt 3517 milliárd forint volt. Ezt elősegítette, hogy egyrészt emelkedtek a reál­jövedelmek, másrészt viszont történelmi mélypontra süllyedtek a bankközi kamatlábak, ezzel együtt a bankbetétek.

– Mennyire tekinthető optimálisnak az adósságszerkezet?

– Az adósságszerkezet átalakult az elmúlt években, a jelenlegi már alapvetően optimálisnak tekinthető a hozamot és a kockázatot figyelembe véve. Idén az államadósság-kezelés kitűzött céljai teljesültek, hiszen csökkent az adósságráta és a devizaarány – az ÁKK adósságán belül a tavalyi 25-ről 22 százalékra –, és mint említettem, fejlődött a lakossági állampapírpiac is. Itt jegyezném meg, hogy 2018 lesz sorrendben a nyolcadik olyan esztendő, amikor csökken az adósságráta. A hozamok is a tervek szerint csökkentek, és idén először fordult elő, hogy a nagybani piacon negatív hozamot fizettünk a befektetőknek, azaz ebben az esetben a hitelezők finanszírozták a költségvetést. A hozamok nemcsak a korábbi évekhez képest csökkentek rekord alacsony, két százalék körüli szintre, de a régió más országaihoz képest is. Lengyelországot például a három jelentős hitelminősítő két fokozattal magasabb besorolásban tartja, mint hazánkat, viszont a hozam három-három és fél százalék. Vagyis a piac stabilabbnak, és finanszírozhatóbbnak tartja a magyar adósságszerkezetet a hitelminősítőknél. Itt megjegyzem, hogy az új eurókötvényünk piaci árai alapján két osztályzattal magasabb besorolás lenne indokolt (BBB– helyett BBB+) annál, mint amit a hitelminősítők jelenleg érvényben tartanak.

– Melyek a legkedveltebb állampapírok, és mennyire terjedtek el a hosszabb futamidejű kötvények?

– A lakosságiaknál a Prémium Magyar Állampapír volt idén a legkelendőbb, a második helyen szerepel a Kétéves Magyar Állampapír, ugyanakkor például a féléves futamidejű iránt csökken a kereslet. Az idén vásárolt lakossági papírok háromnegyedénél egy évnél hosszabb a futamidő. Ennek hátterében leginkább az áll, hogy aki hosszabb távon fektet be, nagyobb hozamot ér el, másrészt emelkedett a lakosság elkölthető jövedelme, így megtakarításokra, ezzel együtt az államadósság finanszírozására is több pénz jut. Az inflációkövető Prémium állampapír esetében jelentős vásárlói kör a negyven év alatti korosztály. A lakossági állampapírpiacon egyébként a vásárlók 82 százaléka magánszemély, de önkormányzatok és egyházi szervezetek is jelentős vevők.

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban elmondta, a belföldi befektetők előretörésével az állam kevésbé kiszolgáltatott a pénzügyi piacok hangulatváltozásainak. Mennyire kockázatos, ha külföldiek finanszírozzák döntően az államadósságot?

– Mindig a mérték a lényeg, hiszen szükségesek a külföldi finanszírozók. A közel 27 ezermilliárd forintos államadósság egészét nem is tudnák hazai befektetők finanszírozni, viszont törekedni kell arra, hogy a belföldiek részaránya növekedjen. Idén például az ország külföldi adósságának 63 százalékát belföldi befektetők finanszírozzák, míg 2011-ben ez az érték még pont fordított, 31 százalékos volt. Ha a nemzetközi piacokon és a tőzsdéken jó a hangulat, akkor ömlik a pénz hozzánk is, ez azonban változékony. Ha túl sok a külföldi befektetők által birtokolt állampapír állomány, az kockázatot jelent. Elég ehhez, ha romlik a nemzetközi piaci hangulat, vagy egy külföldi jegybank kamatot emel, ami arra kényszerítheti a befektetőket, hogy minél gyorsabban kivonják innen a megtakarításaikat. Például az amerikai Federal Reserve megemelte a múlt héten az irányadó kamatot másfél százalékra.

– Említette a hozamok csökkenését. Mennyit fizetünk éves szinten kamatokra?

– A hosszú lejáratú állampapírok kamatszintje jelenleg két százalék körül alakul. Itt a bruttó hazai terméket (GDP) érdemes figyelembe venni, ami a tervek szerint jövőre negyvenezermilliárd forint lehet. Vagyis ha így marad a kamatszint, 2018-ban nyolcszázmilliárd forintot költ az ország az államadósság kamataira. A kamatszint 2012 elején elérte a kilenc százalékot, ami már-már meghaladta az ország teljesítőképességét, nem véletlen, hogy kis híján a nemzetközi hitelezőkhöz kellett fordulni. Az a helyzet megmutatta, hogy miért is volt veszélyes 2010-ben magas külső adósságot örökölni. Ma nem lehet az államadósságon keresztül nyomást gyakorolni a gazdaságpolitikára. Ez sokaknak nem tetszik, de ez azt jelenti, hogy jó irányba haladunk.

– Mit terveznek 2018-ban, mik a legfontosabb célkitűzések?

– Csökkenő államadósságot, a belső finanszírozás további erősödését terveztük, így a központi költségvetés adósságának devizaaránya az idei 22-ről 20 százalékra csökkenhet. A bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forint. A finanszírozásban a forintkötvényeknek és a lakossági értékesítésnek lesz meghatározó szerepe. Jövőre az ideinél kicsit alacsonyabb, összességében 2,3 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, és egymilliárd euró összegben tervezünk devizakötvényt kibocsátani kedvező piaci feltételek esetén. Jövőre új nagybani termék lehet a belföldi eurókötvény, amit a forint államkötvény aukcióhoz hasonló rendszerben bocsát ki az ÁKK, valószínűleg az első negyedévben. A vásárlók így a bankközi piachoz képest kedvezőbb befektetéshez juthatnak, az állam pedig olcsó finanszírozást érhet el. Erről még egyeztetünk a forgalmazókkal, és miután feltérképeztük a várható keresletet, valamint a hozamszintet, kormányzati döntés kell arról, hogy elinduljon-e. Egyelőre ez ígéretes lehetőség, nekünk a döntéselőkészítés a feladatunk, és meglátjuk, megéri-e.

– Az európai uniós kifizetések kiszámíthatatlansága miatt idén jelentős volt az előfinanszírozás a költségvetés részéről. Miből tudták ezt finanszírozni?

– Elsősorban a lakossági állampapírok többletértékesítéséből. Az előfinanszírozás valóban komoly terhet jelentett a költségvetésnek és az ÁKK-nak. Kedvező viszont, hogy az év utolsó hónapjában háromszáz- és hatszázmilliárd forintnyi összeg érkezhet az unióból a támogatott beruházásokra. Jövőre azt reméljük, hogy nem lesz ennyire hektikus a támogatások időbeni elosztása, hiszen Brüsszelnek is érdeke a kiszámítható és arányos teljesítés.