Gazdaság
Jön a nyugdíjas-szövetkezet
Az új foglalkoztatási forma enyhítheti a munkaerőhiányt, erősítheti a generációk közötti összefogást, segítheti a tapasztalatok átadását és pluszbevételhez juttathatja az időseket
A nyugdíjas-szövetkezetek megteremtik a lehetőségét annak, hogy nyugdíjba vonulásuk után is tudjanak dolgozni azok, akik még kedvet és energiát éreznek ehhez. Az új foglalkoztatási forma enyhítheti a munkaerőhiányt, erősítheti a generációk közötti összefogást, segítheti a tapasztalatok átadását és pluszbevételhez juttathatja a nyugdíjasokat – válaszolta lapunk megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezet létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A tárca válaszában kiemelte: a nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán tizenöt százalékos személyi jövedelemadót, ráadásul a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
Rész- és teljes munkaidőben dolgozni vágyók jelentkezését is várják, az idősebb munkavállalók pedig várhatóan azokon a területeken jelennek majd meg, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek, így elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban. A szövetkezetek száma az alapítás és fenntartás minimális feltételei miatt várhatóan rohamosan nőni fog. Évek alatt az ezres nagyságrend is elképzelhető, a szövetkezetekről szóló törvény pedig nem határoz meg felső taglétszámot – ezt már az Írisz Office Könyvelő, Tanácsadó Zrt., a Vállalkozók Fórumának szakértője válaszolta. Elsősorban olyanok jelentkezésére számítanak, akik nemrég kerültek öregségi, azaz nem korengedményes nyugdíjba. Az ő esetükben igaz leginkább, hogy a tapasztalat megvan, a munka világától sem szoktak még el, és egészségi állapotuk is lehetővé teszi, hogy dolgozzanak az elkövetkezendő időszakban.
Lapunknak jelezték: egyelőre kevés a tapasztalat és a visszajelzés arról, hogy rész- vagy teljes munkaidőben szeretnének-e majd dolgozni a szövetkezeti tagok. Általánosságban elmondható, hogy a friss nyugdíjasok jobban vállalkoznak a teljes munkaidejű foglalkoztatásra, míg akik már több éve elszakadtak a munka világától, inkább keresnek unaloműzési vagy jövedelemkiegészítési céllal elfoglaltságot.
A jogszabály szerint a nyugdíjas-szövetkezet létrehozásához legalább tíz tagra van szükség. A tárca válaszában kiemelte: a nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán tizenöt százalékos személyi jövedelemadót, ráadásul a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
Rész- és teljes munkaidőben dolgozni vágyók jelentkezését is várják, az idősebb munkavállalók pedig várhatóan azokon a területeken jelennek majd meg, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek, így elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban. A szövetkezetek száma az alapítás és fenntartás minimális feltételei miatt várhatóan rohamosan nőni fog. Évek alatt az ezres nagyságrend is elképzelhető, a szövetkezetekről szóló törvény pedig nem határoz meg felső taglétszámot – ezt már az Írisz Office Könyvelő, Tanácsadó Zrt., a Vállalkozók Fórumának szakértője válaszolta. Elsősorban olyanok jelentkezésére számítanak, akik nemrég kerültek öregségi, azaz nem korengedményes nyugdíjba. Az ő esetükben igaz leginkább, hogy a tapasztalat megvan, a munka világától sem szoktak még el, és egészségi állapotuk is lehetővé teszi, hogy dolgozzanak az elkövetkezendő időszakban.
Lapunknak jelezték: egyelőre kevés a tapasztalat és a visszajelzés arról, hogy rész- vagy teljes munkaidőben szeretnének-e majd dolgozni a szövetkezeti tagok. Általánosságban elmondható, hogy a friss nyugdíjasok jobban vállalkoznak a teljes munkaidejű foglalkoztatásra, míg akik már több éve elszakadtak a munka világától, inkább keresnek unaloműzési vagy jövedelemkiegészítési céllal elfoglaltságot.