Jól megy itthon a német cégeknek

Lendületes az export, emelkedik a kereslet és növekednek a beruházások (Fotó: MH)

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által megkérdezett mintegy száz vállalat több mint kétharmada, 68 százaléka jónak tekinti saját üzleti helyzetét – derül ki a kamara legfrissebb villámfelméréséből. Ez az eredmény még a tavaszinál is érezhetően jobb, amikor 55 százalékon állt a jó válaszok aránya, egyúttal pedig ez a 2005 óta mért legjobb érték. A válaszadók 52 százaléka számít saját helyzetének további javulására és csupán négy százaléka annak romlására – olvasható az anyagban, amelyből az is kiderül: a kamara felmérései ebben a tekintetben soha ennél jobb arányt nem mutattak. A következő 12 hónapra vonatkozó kilátásokat tekintve is a válaszadók 52 százaléka számít saját helyzetének további javulására és csupán négy százaléka annak romlására. A DUIHK felmérései ebben sem mutattak soha jobb arányt. A kamara közleménye szerint a jó hangulat főképp a Magyarországon és a legfontosabb gazdasági partnernél, Németországban uralkodó kedvező gazdasági helyzeten alapul. A szakértők Magyarországon idén körülbelül 3,5 százalékos gazdasági növekedést várnak, és 2018-ban is hasonló növekedéssel számolnak – közölte a távirati iroda.

A növekedés struktúrája a két országban hasonló: a bővülő beruházások, az erőteljes export és a lendületes lakossági kereslet jelenti a fő hajtóerőt – állapítják meg. A vállalatok a kereslet növekedésére készülnek a felmérés szerint, a válaszadók több mint fele (56 százalék) jelezte, hogy az előző időszakhoz mérve növelné beruházásait a következő tizenkét hónapban, 61 százalékuk pedig létszámbővítést tervez. Mindkét adat jelentős javulást mutat a tavaszi felmérésben jelzett negyven, illetve 45 százalékos arányhoz képest, és a DUIHK eddigi felméréseiben soha nem mért még ilyen magas értéket ebben a két kérdésben.

A fejlesztési terveket mindazonáltal veszélyeztetheti néhány kockázati tényező – hívja fel a figyelmet a kamara anyaga. A megkérdezett vállalatvezetők 75 százaléka a szakemberhiányt nevezte meg a következő tizenkét hónap egyik legnagyobb kockázatának, a második helyen 47 százalékos gyakorisággal pedig a bérköltség alakulása szerepelt, és csak ezt követően jönnek olyan tényezők, mint a kereslet alakulása (35 százalék), a gazdaságpolitikai keretfeltételek vagy a jogbiztonság (26, illetve 25 százalék). Ez az eredmény egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szakképzés további fejlesztése elengedhetetlen feltétele Magyarország hosszú távon is sikeres gazdasági fejlődésének.