Gazdaság
Jól kell gazdálkodni a vízkészleteinkkel
Kis Miklós Zsolt: A klímaváltozás hatásait az öntözhető területek növelésével tudjuk a legjobban ellensúlyozni, másrészt ez egyben versenyképességünk legfőbb záloga is
„Alapvető kötelezettség és cél, hogy erősödjön a felszíni vízgazdálkodás” (Fotó: Ficsor Márton)
– Három új vidékfejlesztési pályázat jelent meg az elmúlt hetekben, melyek ezek?
– A legjelentősebb az az ötvenmilliárd forint keretösszegű felhívás, amely a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások megvalósítását szolgálja. Ez egy korábbi, komoly és meghatározó pályázati felhívásunk folytatása, amely során eddig már több mint hatszáz mezőgazdaságban és élelmiszeriparban működő mikro- és kisvállalkozás jutott forráshoz, mintegy 116 milliárd forint értékben. Ugyancsak sikertörténetként említeném a korábbi borászati pályázatunkat, amelynek köszönhetően több mint ötszáz borásznak tudtunk összesen 35 milliárdos forrást biztosítani. Miután a tárca vállalta, hogy legalább kétszázmilliárd forintot élelmiszeripari fejlesztésekre fordít a vidékfejlesztési program keretéből, ennek köszönhetően maradtak is még források, ezért tudtuk ezt a pályázatot újra meghirdetni két célterületen, az élelmiszeriparban és a borászoknak. Azt gondolom, ezeknek a pályázatoknak köszönhetően néhány éven belül komoly változásokat tapasztalhatunk majd az élelmiszer-feldolgozás területén. Ami azért nagyon fontos, mert a megtermelt alapanyag feldolgozásával egyrészt több jövedelmet realizálhatnak a mezőgazdaságban működő vállalkozások, másfelől egy sokkal biztosabb piacot érhetünk el. A jó minőségű magyar termékek továbbra is népszerűek a külföldi piacokon, s hogy ez így is maradjon minél magasabb feldolgozottsági szintet kell biztosítanunk az általunk megtermelt áruknak. Célunk az, hogy minőségi feldolgozott termékekkel tudjunk megjelenni, mind a hazai mind a nemzetközi piacainkon. Erre jó esélyünk van, hiszen a kiváló minőségen kívül, például GMO mentességet tudunk biztosítani, de ehhez kis-, közepes- és nagy feldolgozóüzemekre van szükségünk.
– A pályázatok kifejezetten ágazati szerkezetátalakításra vonatkoznak, ez mit jelent pontosan?
– A legfontosabb szempont, hogy ne csak alapanyagot termeljenek a vállalkozások, hanem a hozzáadott értéken keresztül többletjövedelmet hozzanak létre. Így az is elképzelhető – amit több példa is alátámaszt – hogy egy agrárvállalkozásból élelmiszeripari vállalkozás alakuljon, amelynek árbevételei jó eséllyel meghaladják majd a cég mezőgazdasági bevételeit.
– Az ökogazdálodóknak is tettek ígéretet korábban a forrásteremtéssel kapcsolatban, illetve a kiskérődző ágazat részére is meghirdetett egy pályázatot az Agrárminisztérium.
– Igen, ez így van. Több mint hatvanmilliárd forint megítélt támogatás már az ökogazdálkodást és az ökogazdává válást szolgálja. Az Irányító Hatóság 2016-ban a jogosult kérelmek kilencvenkilenc százalékát, több mint 2200 kérelmet támogatott. A maradványpénzeknek köszönhetően pedig további tizenkét milliárd forint még biztosított erre a célra, így az ökogazdálkodóknak szóló pályázatot újra meg tudtuk hirdetni egy ötéves programban. A kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra pedig mintegy 680 millió forintot csoportosított át a tárca, amelynek célja a juh- és kecskeágazat helyzetbe hozása. A tej szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás segíti a tejtermelés átalakulását, az akut tőkehiány kezelését. A pályázati felhívás október 29-én jelent meg, a támogatási kérelmek benyújtására – az ökológiai pályázattal egyetemben – december 1-től van lehetőség.
– A fúrt kutak bejelentési határidejét meghosszabbították, ez az ügy most hol tart?
– Fontos megtalálni az egyensúlyt a természet és környezetvédelem, és a versenyképes mezőgazdaság között. Azon a véleményen vagyok, hogy a háztartási léptékű fúrt kutak – ahol a talajvízből a füvet, vagy a konyhakertet öntözik – nyilvántartása túlzottan bürokratikus lenne. Ugyanakkor azokról a kutakról, amelyeket mezőgazdasági célra hasznosítanak és már nem csak a talajvizet, hanem a rétegvizet is elérik velük, mindenképpen tudnunk kell. Alapvető kötelezettségünk az Európai Unió és a jövő generációk felé is, hogy az értékes hazai vízkészleteinkkel jól gazdálkodjunk. Márpedig ahhoz elengedhetetlen, hogy nem csak a felszín feletti, hanem a felszín alatti vizek állapotáról és felhasználásáról is információkkal rendelkezzünk. A moratóriumot két évvel meghosszabbítjuk, addig pedig nem kell egyelőre senkinek bejelenteni a háztartási léptékű kútját, az agrárvállalkozások esetében pedig azon dolgozunk, hogy egy egyszerűsített költségcsökkentett eljárás keretében legyen lehetőségük legalizálni a korábban engedély nélkül fúrt kutakat. A kormány célja, hogy értékes vizeink védelmében legyen pontos rálátásunk a hazai vízkészleteink állapotára.
– A mezőgazdaság a komoly vízfelhasználó ágazatok közé tartozik, igaz ez jelenleg még messze elmarad a kitűzött céloktól. Milyen változások várhatóak az öntözés területén?
– Arra törekszünk, hogy a növények számára elengedhetetlen vizet a felszín feletti vízkészletekből biztosítsuk, és csak ott legyen fúrt kút, ahol másként megoldhatatlan lenne az öntözés, mint például a Homokhátságon, ahol szinte lehetetlen felszíni vízkészlethez jutni. Alapvető célunk tehát az, hogy erősödjön a felszín feletti vízgazdálkodás, amihez számtalan beruházás szükséges. Ennek érdekében a kormány már döntést hozott arról, hogy 2020 és 2030 között évente legalább tizenhét milliárd forintot erre a célra biztosít, ami azt jelenti, hogy kiépülnek azok a csatornahálózatok, amelyek ehhez szükségesek, modernizálják azokat a felszín feletti műveket, amelyek most is a vízművek kezelésében vannak. Elengedhetetlen, hogy a jövőben jelentősen emelkedjen az öntözött földterületek nagysága, hiszen a hivatalos statisztikák szerint most nyolcvan–százezer hektárt öntözünk, ami messze elmarad a lehetőségeinktől. A következő évtized legnagyobb kihívása Magyarországon ez lesz, mivel a klímaváltozás hatásait ezzel tudjuk a legjobban ellensúlyozni, másrészt pedig a versenyképességünk egyik záloga is az öntözésfejlesztés.
Ismét meghirdették a tanyaprogramot
Meghirdette az Agrárminisztérium a jövő évi Tanyafejlesztési Programot, a rendelkezésre álló 1,23 milliárd forint három célterület között oszlik meg – mondta tegnap Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Az idén nyolcadik alkalommal meghirdetett programban mintegy kétszázmillió forint jut a települési és térségi fejlesztések támogatására, 637 millió forintot különítettek el a tanyák, és a tanyás térség megőrzésére, fejlesztésére, valamint a tanyagazdaságok indítására és fejlesztésére. Emellett háromszázmillió forintot biztosítanak a tanyasi lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre – sorolta. Az eddigi, hétéves működés alatt összesen csaknem kétezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amely több mint 8,9 milliárd forint megítélt nemzeti támogatást jelent. (AMB)