Gazdaság
Jó úton halad az Európai Védelmi Alap projektje
A 2021–2027-es költségvetési ciklusban a tagállamok meglévő védelmi kiadásait, valamint a szerteágazó fejlesztési irányokat egy erre létrehozott szervezet hangolja össze

A tizenhárommilliárd eurósra javasolt Európai Védelmi Alap létrehozását még 2016-ban kezdeményezte az Európai Bizottság elnöke, azóta pedig a kidolgozás zajlik. Az alap a 2021–2027-es évekre szóló hosszú távú uniós költségvetés keretében az EU-tagállamokban meglévő védelmi kiadási párhuzamosságokat és szerteágazó fejlesztési irányokat hivatott összehangolni. Lényeges, hogy az Európai Védelmi Alap kiegészít majd más, a Bizottság által javasolt uniós programokat, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, melynek költségvetéséből hat és fél milliárd euró az EU stratégiai közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, nevezetesen a katonai célú mobilitásra alkalmassá tételére irányul. Továbbá kiegészíti majd a százmilliárd eurós költségvetésű új kutatási és innovációs célú Horizont Európa programot.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi megállapodást még nem fogadta el minden uniós intézmény, továbbá érthető okokból még a részletszabályok sem ismertek, meglehetősen merész lenne messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy az új Alap milyen közvetlen hatásokat fog gyakorolni a magyar kis-és középvállalkozásokra (kkv) – mondta lapunknak Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója. Mindazonáltal a védelmi ipar Magyarországon már az Irinyi-tervben is kiemelten fejlesztendő területnek lett nyilvánítva, így a lehetőség megvan rá, hogy a forrásokra épülhetnek a jövőben innovatív és előremutató fejlesztések. Ahogy a jelenleg ismert információkból is kitűnik, az Európai Védelmi Alapnak hangsúlyos eleme lesz az innovációs és kutatás-fejlesztési projektek támogatása, ami szintén jó lehetőség lesz a területen működő vállalkozások számára, abban az esetben, ha a hazai kkv-k jelentősen magas arányban tudnak majd részesülni ezekből a forrásokból – hangsúlyozta a stratégiai igazgató.
A már megszületett, de még az Európai Parlament és Tanács jóváhagyására váró alku értelmében az Európai Védelmi Alap az egész ipari fejlesztési ciklus során nyújthat támogatást, a kutatástól a prototípus-fejlesztésig, majd a tanúsításig, és elsősorban vissza nem térítendő támogatásokon keresztül fogja finanszírozni az együttműködésen alapuló kutatási projekteket. A kutatási és fejlesztési fázison túl – ahol akár száz százalékos finanszírozás is lehetséges – az uniós költségvetés elérhető lesz a tagállami beruházások társfinanszírozás általi kiegészítésére prototípus-fejlesztés esetén, valamint az azt követő tesztelési, minősítési és tanúsítási lépések során is. Az Alap magasabb finanszírozási ráták biztosításával fog ösztönzést nyújtani a kis- és középvállalkozás határokon átnyúló együttműködésével zajló projekteknek. Ha a terveket jóváhagyják, akkor az állandó európai strukturált együttműködés keretében megvalósuló projektek tíz százalékos kiegészítő társfinanszírozásban részesülhetnek. A költségvetés legalább négy, de legfeljebb nyolc százalékát olyan diszruptív, magas kockázatú innovációkhoz rendelik, amelyek fellendítik Európa hosszú távú technológiai vezető szerepét és védelmi önállóságát. A támogatást csak a legalább három tagállamban vagy társult országban letelepedett legalább három részvételre jogosult jogalany bevonásával megvalósuló, együttműködésen alapuló projektek kaphatják meg. Az EU-n kívüli jogalanyok nem kaphatnak uniós támogatást, de részt vehetnek együttműködésen alapuló projektekben. Az EU tehát nem zár ki senkit az Európai Védelmi Alapból, de hasonló feltételeket szab a támogatásban való részesüléssel kapcsolatban, mint amilyenekkel az uniós vállalkozások szembesülnek harmadik országok piacain.