Gazdaság

Jó úton halad az Európai Védelmi Alap projektje

A 2021­–2027-es költségvetési ciklusban a tagállamok meglévő védelmi kiadásait, valamint a szerteágazó fejlesztési irányokat egy erre létrehozott szervezet hangolja össze

Részleges politikai megállapodásra jutottak az uniós intézmények az Európai Védelmi Alapról, amely eszköz egy innovatív és versenyképes védelmi ipari bázis kialakítását hivatott támogatni, valamint hozzájárul az Európai Unió stratégiai autonómiájához.

Európai  Védelmi Alap 20190304
A védelmi alap a kutatástól a prototípus kifejlesztéséig támogatást nyújthat (Fotó: MH)

A tizenhárommilliárd eurósra javasolt Európai Védelmi Alap létrehozását még 2016-ban kezdeményezte az Európai Bizottság elnöke, azóta pedig a kidolgozás zajlik. Az alap a 2021–2027-es évekre szóló hosszú távú uniós költségvetés keretében az EU-tagállamokban meglévő védelmi kiadási párhuzamosságokat és szerteágazó fejlesztési irányokat hivatott összehangolni. Lényeges, hogy az Európai Védelmi Alap kiegészít majd más, a Bizottság által javasolt uniós programokat, különösen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, melynek költségvetéséből hat és fél milliárd euró az EU stratégiai közlekedési infra­struktúrájának fejlesztésére, nevezetesen a katonai célú mobilitásra alkalmassá tételére irányul. Továbbá kiegészíti majd a százmil­liárd eurós költségvetésű új kutatási és innovációs célú Horizont Európa programot.

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi megállapodást még nem fogadta el minden uniós intézmény, továbbá érthető okokból még a részletszabályok sem ismertek, meglehetősen merész lenne messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy az új Alap milyen közvetlen hatásokat fog gyakorolni a magyar kis-és középvállalkozásokra (kkv) – mondta lapunknak Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója. Mindazonáltal a védelmi ipar Magyarországon már az Irinyi-tervben is kiemelten fejlesztendő területnek lett nyilvánítva, így a lehetőség megvan rá, hogy a forrásokra épülhetnek a jövőben innovatív és előremutató fejlesztések. Ahogy a jelenleg ismert információkból is kitűnik, az Európai Védelmi Alapnak hangsúlyos eleme lesz az innovációs és kutatás-fejlesztési projektek támogatása, ami szintén jó lehetőség lesz a területen működő vállalkozások számára, abban az esetben, ha a hazai kkv-k jelentősen magas arányban tudnak majd részesülni ezekből a forrásokból – hangsúlyozta a stratégiai igazgató.

A már megszületett, de még az Európai Parlament és Tanács jóváhagyására váró alku értelmében az Európai Védelmi Alap az egész ipari fejlesztési ciklus során nyújthat támogatást, a kutatástól a prototípus-fejlesztésig, majd a tanúsításig, és elsősorban vissza nem térítendő támogatásokon keresztül fogja finanszírozni az együttműködésen alapuló kutatási projekteket. A kutatási és fejlesztési fázison túl – ahol akár száz százalékos finanszírozás is lehetséges – az uniós költségvetés elérhető lesz a tagállami beruházások társfinanszírozás általi kiegészítésére prototípus-fejlesztés esetén, valamint az azt követő tesztelési, minősítési és tanúsítási lépések során is. Az Alap magasabb finanszírozási ráták biztosításával fog ösztönzést nyújtani a kis- és középvállalkozás határokon átnyúló együttműködésével zajló projekteknek. Ha a terveket jóváhagyják, akkor az állandó európai strukturált együttműködés keretében megvalósuló projektek tíz százalékos kiegészítő társfinanszírozásban részesülhetnek. A költségvetés legalább négy, de legfeljebb nyolc százalékát olyan diszruptív, magas kockázatú innovációkhoz rendelik, amelyek fellendítik Európa hosszú távú technológiai vezető szerepét és védelmi önállóságát. A támogatást csak a legalább három tagállamban vagy társult országban letelepedett legalább három részvételre jogosult jogalany bevonásával megvalósuló, együttműködésen alapuló projektek kaphatják meg. Az EU-n kívüli jogalanyok nem kaphatnak uniós támogatást, de részt vehetnek együttműködésen alapuló projektekben. Az EU tehát nem zár ki senkit az Európai Védelmi Alapból, de hasonló feltételeket szab a támogatásban való részesüléssel kapcsolatban, mint amilyenekkel az uniós vállalkozások szembesülnek harmadik országok piacain.