Jó ütemben fehéredik a gazdaságunk

A magyarországi becsült áfaadórés – a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség – mértéke a 2013-as 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent 2014-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az unióban – derült ki a bizottság által közzétett tanulmányból. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy mindez az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek köszönhető, vagyis azt bizonyítja, hogy eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések.

A több mint négy százalékpontos javulásban a legnagyobb szerepet az online pénztárgépek játszották úgy, hogy csak 2014 utolsó négy hónapjában (szeptember 1-jétől) kellett kötelezően a vállalkozóknak online kasszát használniuk – írta közleményében a minisztérium. A tárca számításai szerint a 2015-ös adatsor még jobb lesz, hiszen abban az évben debütált az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, és az volt az első teljes év, amikor már csak az adóhivatali összeköttetéssel rendelkező pénztárgépbe üthették bevételüket a vállalkozások. Az online pénztárgépek 2014-ben százötven-kétszáz milliárd forintot hoztak a kincstárnak. Megjegyezték, hogy az elmúlt idők feketegazdaság elleni legfontosabb intézkedései már bizonyítottak, nem véletlen, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai rendre felkeresik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt azért, hogy adoptálják az online pénztárgépek vagy éppen az ekáer szabályozását.
Emellett számos fehérítő intézkedés segíti a tisztességes vállalkozókat, például az étel- és italautomaták regisztrációja és online bekötése, az áfa belföldi összesítő nyilatkozat, az adóregisztráció (céglovagok kizárása cégalapításkor), a fordított adózás a gabona- és a fémkereskedelemben, s a munkaerő-kölcsönzésnél, a készpénzfizetés korlátozása a cégeknél, az áfabevallások gyakoribbá tétele egyes kockázatos adózói körökben.

Brüsszel évről évre méri a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Az áfaadórésbe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámítanak pél­dául a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összegek is.