Jó bizonyítványt kaptunk az OECD-től

A magyar gazdaság kilátásai – a világgazdaság és különösen az eurózóna vártnál gyengébb teljesítménye ellenére is – jelentősen javultak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap kiadott Economic Outlook – Gazdasági Kilátások című legfrissebb előrejelzése szerint. Ez a fél évvel korábbi prognózishoz képest a 2014-es évre 1,3, míg a 2015-ös évre 0,5 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést vetít előre Magyarországon, míg az eurózóna kilátásai számottevően romlottak. Eszerint a magyar GDP az idén 3,3, 2015-ben 2,1, 2016-ban pedig 1,7 százalékkal bővülhet. Az államháztartási hiány GDP-arányos mértéke idén 2,9, jövőre 2,6, 2016-ban pedig 2,5 százalékra csökkenhet. Az államadósság idén a GDP 76,6, jövőre 76,7, 2016-ban pedig 75,7 százalékára rúghat. Az OECD csökkentette a munkanélküliségi rátára vonatkozó várakozását is: míg májusban 9 százalék felé közelítő munkanélküliséggel számolt, friss előrejelzésében már 8 százalék alatti mértéket adott meg.

„Az OECD prognózisa kettős képet mutat Magyarországról” – mondta el lapunknak Cséfalvay Zoltán, hazánk OECD-nagykövete közvetlenül a prognózis nyilvánosságra hozása után. „Erre az évre javította előrejelzését gyakorlatilag minden fontos makrogazdasági mutató tekintetében, ami azért is figyelemreméltó, mivel az eurózóna gazdasági kilátásait lerontotta. A következő két évre azonban az OECD magyar növekedési előrejelzése pesszimistább mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság prognózisánál.”

Cséfalvay Zoltán szerint az OECD előrejelzéséből kiderül, hogy három jelentős makrogazdasági kockázat miatt óvatosabbak a magyar gazdasági fejlődést illetően. Az egyik a devizahiteles elszámolás és a devizahitelek forintosítása, aminek nehéz megítélni az összhatását, de ha sikerül jól és gyorsan megoldani, az javíthatja az ország pénzügyi stabilitását és erősítheti a bankok hitelezési készségét és képességét. A másik kockázat a nagy autóipari beruházások egyszeri húzóhatásának várható gyengülése, a harmadik pedig az uniós tervezési ciklusváltás miatt az állami beruházások vélhető csökkenése.

„Ha a magyar kormány képes ezeket a kockázatokat céltudatos és hatékony lépésekkel kezelni, illetve mérsékelni, akkor jó eséllyel el lehet kerülni az OECD által előre jelzett pesszimista forgatókönyvet” – véli Cséfalvay Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az eurózóna folytatódó gyengélkedésével szemben Magyar-, Lengyel- és Csehország gazdasága a következő években is gyors ütemben növekedhet, s ebben erősödő szerepe lehet a keleti nyitásnak is.