Jelentős munkaerő-tartalék áll rendelkezésre Magyarországon

A piaci igényekhez alakítva jelentős változások történtek a hazai szakképzésben (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bővítésére – mondta tegnap Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Kifejtette, hogy mind a szakképzésben, mind a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben is jelentős változások következtek be, főként a piaci igényeknek megfelelően, illetve ahhoz alkalmazkodva.

Kiemelte, hogy fontos intézkedések történtek a munkaerő-mobilitás területén, olyan intézkedések is megszülettek, amelyek a foglalkoztatást segítik. Ezek főleg kedvezmények, melyek ösztönözték a munkavállalókat és a munkaadókat arra, hogy a foglalkoztatottak számát növeljék a munkaadók, a foglalkoztatottak esetében pedig azt, hogy mielőbb keressenek maguknak munkát. Hozzátette, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidő-beosztás bevezetése jelenti a megoldást.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatottak versenyszférába jutását segítő program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást. Közölte, az elmúlt időszakban a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben is jelentős változások történtek, mindezek azt szolgálták, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. Hasznos intézkedésnek nevezte az albérleti támogatás összegének növelését több mint harmincezer forinttal. Kiemelte, hogy idén a minimálbér hatvan százalékára, 82 800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását. Hozzátette, az idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, ötmilliárd forintos keretösszegből.

Simon Attila, az NGM helyettes államtitkára felidézte, hogy 2010-ben a fiatalok munkanélkülisége nagyjából ugyanolyan szinten állt Magyarországon, mint Görögországban és Spanyolországban, azaz harminc százalék körül. Megerősítette, hogy a mostani adatok szerint Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátája már 10,4 százalékra csökkent. Mindez az ifjúsági garanciarendszernek és a kiszámítható gazdaságpolitikának köszönhető. Ismertette, hogy a 186 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett ifjúsági garanciarendszer 2015-ben indult el, ami 2021 októberéig tart. A program célja, hogy bértámogatással, képzésekkel segítse a 25 év alatti nem dolgozó, nem tanuló fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését. Simon Attila hozzátette, tavaly novemberi adataik szerint ötvenezer fiatal bértámogatással helyezkedett el, 26 ezren pedig piacképes szakképzettség megszerzésére kaptak lehetőséget. Az államtitkár elmondta, 2016 februárjában indult egy gyakornoki program, amely a frissen végzett fiatal munkakeresőket segíti. A program hatására közel 1750 munkáltató részesült támogatásban, és 4100 olyan szakképzett fiatal van, akiket sikerült elhelyezni.