Gazdaság
Jelentős könnyítések a biztosítási piacon
Az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el, elérte célját a kormány programja
A jelentős szavazati többséggel jóváhagyott változás értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról. Az ügyfélnek harminc napja lesz a javasolt módosítás elutasítására. Ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél ebben az időszakban nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
Kedvezmény igénybevétele
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók hatvan napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét. Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére. Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra – számolt be mindezekről a távirati iroda.
Módosult a jegybanktörvény
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a jegybank látja el. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép.
Az Országgyűlés elfogadta a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap 2011–2015-ös üzleti éveiről szóló beszámolókat is. Az adósságcsökkentő alap 2011. május 31. és 2015. január 31. közötti tevékenységéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett az Országgyűlés elé beszámolókat. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően csaknem 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.
Fókuszban az államadósság
Tállai András elmondta azt is, hogy közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, valamint reálhozam- és tagi hozzájárulás kifizetésre 231 milliárd forintot fordítottak. Az alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forint volt. Tállai András úgy összegzett: létrehozásakor megkívánt funkcióját az Adósságcsökkentő Alap 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így a fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-vel meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek.
2 perces interjú: Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója
– Több ponton is módosította a biztosítási törvényt az Országgyűlés. Mi jelenti az ügyfél számára a legfontosabb változást?
– Összességében elég sok ponton módosult a jogszabály, amelyeket most kezdtünk jogi szakértőkkel elemezni. Az azonban már most látszik, hogy a változtatásokkal a biztosítási törvény a korábbinál ügyfélcentrikusabb, ügyfélbarátabb lett. A módosítások elemzése révén pár nap múlva már tisztábban látunk, ám a gyakorlati tapasztalatokhoz egy-két hónapra is szükség van.
– Változnak a biztosítási titok szabályai is, s ez vélhetően sok ügyfél számára már most további kérdéseket vet fel. Ez vajon hasznos lesz?
– Bizonyos esetekben korlátozhatja a túlzott titoktartás a biztosítási esetek kiderítését, az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Ugyanakkor bizonyos információk idő előtti feltárása ugyanúgy gátolhatja is a korrekt, jogszabálynak megfelelő ügyintézést.
– A jövőben, ha minden igaz, a könyvvizsgálóknak sem kell majd megtartaniuk a biztosítási titkot, amely esetleg érinthet bizalmasabb adatokat is.
– Meglehet, s a gyakorlat ezt is igazolhatja. Ugyanakkor hasznos lehet mind az ügyfél, mind a biztosító számára, amennyiben akár egy éves jelentés vagy más gazdálkodási adat könnyen hozzáférhetővé válik. Például egy olyan biztosítási ügy intézésekor, amelyhez a dokumentált könyvviteli adatok gyors bizonyítékot szolgáltatnak.
HÉV
Módosulni fog az MFB-ről szóló törvény
Hunyor Erna
Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) működésének optimalizálását célozza a vonatkozó törvény módosítása a Miniszterelnökség államtitkára szerint. Csepreghy Nándor kifejtette: a jövőben az MFB nem kezeli ügyfélcsoportként azon ügyfeleit, amelyek kizárólag a bankkal való kapcsolatukra tekintettel képeznek egyetlen kockázati tényezőt – ismertette az MFB-ről szóló törvény módosításának egyik elemét a Miniszterelnökség államtitkára.
Kiemelte, az összefonódott társaságokat a továbbiakban is egy kockázati tényezőként kezeli a pénzintézet, a változtatás csak azon esetekre vonatkozik, ha eltérő profilú, gazdálkodású és menedzsmenttel rendelkező társaságokról van szó, például egy energetikai társaság és egy szálloda esetében.
A Miniszterelnökség államtitkára megjegyezte, hogy egy ügyfélcsoport esetében az MFB kitettsége nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 45 százalékát, amelyet az államtitkár fontos kitételnek nevezett.
Úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítás másik eleme az uniós programok visszatérítendő forrásainak kezelését érinti. A Széchenyi 2020 program keretében lehetőség van arra, hogy a kihelyezett hitelek kockázatát az uniós program terhére számolják el. Csepreghy Nándor kifejtette, ezzel az elmaradottabb térségben lévő, így kockázatosabb vállalkozások is forráshoz juthatnak. Mint mondta, ezt célozza, hogy az európai uniós forrásokból finanszírozott kitettségekhez nullaszázalékos kockázati súlyt rendeljen a bank.
Pártreakciók. Szükséges az állami részvétel
Fidesz: László Tamás felszólalásában leszögezte, hogy az állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézet alapfeladata a kedvező fejlesztési hitelek biztosítása, az állam gazdaságpolitikájának segítése a támogatásközvetítés által. Ismertetése szerint az MFB 2014-ben 173 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki, rossz hiteleinek aránya pedig hét százalékkal csökkent. Rámutatott, hogy a bank tőkemegfelelési mutatója kiemelkedő, 23 százalékos szintjét rontaná, ha egyes uniós támogatások kihelyezését magasabb kockázattal kellene elszámolni.
MSZP: Szakács László így fogalmazott: Lázár János miniszter túlhatalma, az MFB-re is átültetett „cselekvési mozgástere” már az irracionalitás határát súrolja. Felidézte a jogszabály korábbi módosításait, amelyek szintén ezt szolgálták, és amelyek lehetővé tették, hogy a miniszter rendeletben is felhatalmazást adhat egyes társaságok bank általi felvásárlására. Profiltisztítást sürgetett az MFB-nél, és látni kívánta azt a portfóliót, amelyet a bank kezelni kíván a jövőben.
Jobbik: Volner János az átláthatóságot szorgalmazta, de szerinte a kormány ezt folyamatosan szűkíti, és a parlamentáris ellenőrzés lehetőségét is csorbítja. Piaci versenyt korlátozó hatása is lehet a változtatásnak azáltal, hogy egyes támogatások elosztásának módját a kormány határozhatja meg, „miközben az MFB a banktitok mögé dughatja el azon adatokat, kiknek nyújtanak forrást”. Szükségesnek ítélte az állam részvételét a magyar bankszektorban, de az legyen ellenőrizhető.