Jelentős kereskedelmi többlet

Újra csaknem egymilliárd eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben: az áprilisi 959 millió eurós aktívumnál nagyobb eddig csak kétszer volt Magyarországon. Mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap első becslése alapján közölte, a kivitel euróban számolt értéke 5,1 százalékkal nőtt, a behozatalé 1,9 százalékkal csökkent áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban az export és az import 3,5, illetve 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az első négy hónapban az export 2,5, az import 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakával összevetve, a kiviteli többlet négyszázhatmillió euróval, 3,418 milliárd euróra emelkedett. A kivitel euróban 8,013, a behozatal 7,054 milliárd eurót tett ki áprilisban, az export nyolcvan, az import hetvenkilenc százaléka a többi uniós országba ment, illetve onnan érkezett – tette hozzá a KSH a távirati iroda beszámolója szerint. Az első négyhavi export értéke 30,638 mil­liárd eurót tett ki, az import 27,219 milliárd euró volt.

Csökkentette világgazdasági növekedési előrejelzését a Világbank az alacsony nyersanyagárak, a fejlett régiókban vontatottan javuló kereslet, a viszonylag gyenge külkereskedelmi forgalom és az egyre apadó tőkeberuházások miatt. A januári prognózisban szereplő 2,9 százalékos idei előrejelzését 2,4 százalékra mérsékelte.

Több olyan megállapodást is kötött Szijjártó Péter a kelet-kínai Ning­póban, amelyeknek köszönhetően bővülhet, a külgazdasági és külügyminiszter szerint év végéig elérheti a százmillió dollárt a magyar élelmiszeripari termékek Kínába irányuló exportja. Mint arról a miniszter a távirati iroda tudósítójának beszámolt, a kínai hatóságok megszüntetik a magyar liba- és kacsahús behozatalára vonatkozó – tavaly a madárinfluenza miatt bevezetett – embargót, mivel „a tiltás okafogyottá vált”. Ezzel megnyílt a lehetőség a magyar csirke- és pulykahús exportjáról folyó tárgyalások lezárására is. Az idei első három hónapban a kínai élelmiszerexportunk két és félszeresére bővült a tavalyihoz képest.

2 perces interjú: Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

– Mire vezethető vissza a rendkívül jelentős áprilisi külkereskedelmi többlet?

– A héten tette közzé a KSH az áprilisi ipari adatokat, amiből az is kiderült, hogy az export is jelentősen emelkedett, hiszen a kettő szorosan összefügg. Az egyik lényeges változás az volt, hogy az év eleji lassulás után az Audi áprilisban kezdte meg a frissített modellek sorozatgyártását, ami megdobta az ipari termelést. Ezzel együtt az olajárak csökkenéséből adódóan kisebb volt az import, ami javította a külkereskedelmi mérleget.

– A gazdasági növekedésünket mennyire befolyásolja a kedvező külkereskedelmi adat?

– Rendkívül szoros az összefüggés, hiszen alapvetően a külkereskedelem, az export serkenti a gazdasági növekedést. És bár még nem állnak rendelkezésre a májusi adatok, de várakozásaink szerint a második negyedéves gazdasági növekedés a régióban nálunk lesz a legnagyobb, megközelítheti a két százalékot.

– Mi várható az év hátralevő ré­szében?

– Ilyen jelentős havi többlet vélhetően nem lesz, hiszen tavaly áprilishoz képest 527 millió euróval javult a külkereskedelmi mérleg. Ezzel együtt várakozásaink szerint idén nyolc-kilenc milliárd euró között lehet a többlet, körülbelül nyolcszázmillió euróval lesz több, mint tavaly.