Gazdaság
Jégkármentesítő rendszert is kiépíthet az agrárkamara
Jelentősen bővülnek a kormány stratégiai partnerének feladatkörei, fontos cél az is, hogy a hazai földek négyötöde a magyar kis- és középbirtokosok kezében maradjon
Az elnyert támogatási összeg lehetővé teszi a tájékoztatási szolgáltatás (TISZ) működtetését, valamint az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Győrffy Balázs, a NAK elnöke a Miniszterelnökség által meghirdetett és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által elnyert, közel tízmilliárd forintot kitevő támogatásokról beszélt tegnap Budapesten, sajtótájékoztatón.
A tájékoztatási szolgáltatás kiépítésével az élelmiszeripar szereplőit látja el majd naprakész ismeretekkel az agrárkamara – mondta Győrffy Balázs. Több fórumon tájékoztatnak, évente százhatvanezer alkalommal hoznak létre egyedi ügyfélkapcsolódási pontokat, ezerkétszáz csoportos tájékoztatót, hat regionális és két országos rendezvényt szerveznek, illetve két alkalommal szakmai kiadványt is megjelentetnek. A 7,8 milliárd forintos pályázat nyolcvan százalékát a falugazdászképzésre fordítják – tette hozzá az elnök.
A jégkármérséklő rendszer kiépítése 1,8 milliárd forint beruházással járó kezdeményezés. Ezenfelül kétszázmillió forint költséget a tagdíjakból finanszíroz az AK. Talajgenerátorokat helyeznek el az országban, amelyekkel hazánk lesz az egyetlen ország az Európai Unióban, amely a területének legnagyobb részét képes ezzel a rendszerrel ellátni – hangsúlyozta Győrffy Balázs. Tízszer tíz kilométeres négyzetrácsot helyeznek el az országban, a metszéspontokban lesznek talajgenerátorok, amelyekben acetonos ezüst-jodid a hatóanyag. A Dél-Dunántúl egy részén és Nyugat-Európában már használnak ilyen technikát. Az ezüst-jodid párologtatás hatására elindul, felkerül a felhőbe, ahol mesterséges jégmagvakat képez, sokkal nagyobb számú jégszemcse keletkezik, az átmérője csökken, elolvad, mire elér a földig – magyarázta lapunknak a NAK elnöke.
Lázár János három témát említett, amelyben a NAK kiemelt stratégiai szövetségese a kormánynak. Legfontosabb a magyar földtulajdon kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar kormány öt éve jogvitában áll az Európai Bizottsággal, amely az Európai Parlament elé viszi az ügyet. Brüsszel célja, hogy megnyissa a magyar földpiacot a külföldiek és a nagyvállalatok előtt. A NAK nyújtja a legnagyobb támogatást, hogy a nemzeti szuverenitást jelentő földtulajdont megőrizzük – hangsúlyozta a miniszter. A nemzeti versenyképesség javítása szintén kiemelt feladat. 2010 után a magyar gazdaságot talpra kellett állítani, és új vidékfejlesztési programot kellett írni 2014 nyarán, amelyet az agrárkamarával összefogva sikerült megalkotni. Háromszázmilliárd forintot juttattak élelmiszeripari fejlesztésekre, ami a korábbi húsz esztendő legjelentősebb agrár-élelmiszeripari beruházása. A kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezésére kétszázezer hektár földet értékesített harmincezer magyar gazdának. A VP keretében azoknak kíván többletesélyt teremteni a kormány, akik községekben vagy nagyközségekben élnek. Cél, hogy a kistelepüléseken élők számára ne csak születni, hanem élni is érdemes legyen – mondta Lázár János.