Ismét megélénkült a feldolgozóipar

Jóval biztatóbb második negyedévi ipari teljesítményt vetít előre az áprilisi 5,4 százalékos termelésnövekedés után a májusi 9,2 százalékos emelkedés. Mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslésére alapozva tegnap hírül adta, az első negyedévben mindössze 0,3 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás a múlt év azonos időszakához képest. Az év első öt hónapjában a termelés három százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét. Májusban a munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,2 százalékkal emelkedett, az idén kettővel több volt a munkanapok száma, mint egy évvel korábban.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta: a növekedés alakulásában nem a járműgyártásnak volt döntő a szerepe, inkább a feldolgozóipar többi ágazatában folytatódott az előző hónapban beindult növekedés. Az élelmiszeripar és a járműgyártás kivételével minden ágazat erőteljes növekedést mutatott, így a vegyipar, a híradástechnika és a fémfeldolgozás. Az élelmiszeripar és a járműgyártás súlya együttesen negyvenszázalékos az ipari termelésen belül .

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az ipari termelést az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások további növekedése, valamint egyes ágazatokban a kapacitások felfutása is húzhatja, azonban az idén némileg öt százalék alá lassulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 7,5 százalék után.

Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője közölte: a munkanappal tisztított 4,2 körüli májusi növekedés megfelel a előzetes várakozásnak – lassulva, de bővül az ipar. Bizakodásra adhat okot, hogy áprilisban a feldolgozóiparban 13 alágazatból már 11-ben volt növekedés, ami kiegyensúlyozottabb ipari pályát vetít előre. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta, hogy az év egészében az ipari termelés növekedési üteme átlagosan három-négy százalék között alakulhat.