Ismerethiány miatt is lehet szabadalombitorlás

A szabadalom egy találmány kizárólagos hasznosítására adott jog, amelynek nyilvántartásba vételét maga a feltaláló vagy jogutódja kérheti. A szabadalmi jog maximum húsz évig tartható fenn. Mint azt Gyetvai Virág Dóra, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szabadalmi Főosztályának főosztályvezetője lapunknak elmondta, az első lépés a szabadalmi bejelentés.

A bejelentési nap elismerése után alaki vizsgálat, újdonságkutatás, majd közzététel következik. A nyilvánosságra hozatalt követi egy érdemi vizsgálat, ennek lezárultával kerülhet sor a szabadalom megadására. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, 1995. évi XXXIII. törvény valamennyi előírásának meg kell felelni. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a feltalálói tevékenységen kell alapulnia, a találmánynak világviszonylatban újnak és iparilag alkalmazhatónak kell lennie. Az oltalom megadásáról a Szabadalmi Főosztály dönt. Magyar szabadalmi oltalmat európai szabadalom hatályosításával is lehet szerezni, ekkor az Európai Szabadalmi Hivatal dönt a szabadalmazhatóságról a saját eljárásában, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határoz a nála benyújtott hatályosítási kérelemről.

Tavaly év végén 28 677 érvényes szabadalom volt Magyarországon.

A főosztályvezető kiemelte: a hamisítás a szabadalmi jogban nem használt fogalom. Amennyiben valaki más szabadalmi oltalom alatt álló találmányát jogosulatlanul hasznosítja, szabadalombitorlást követ el. Szabadalombitorlási perekben a Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos illetékessége. A szabadalombitorlási pereket a potenciálisan jogosulatlan hasznosítók megelőzhetik egy, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lefolytatható nemleges megállapítási eljárással. Szabadalombitorlás előfordulhat ismerethiány miatt is, ezért a hivatal biztosít egy szabadalomtisztasági kutatás szolgáltatást, amelynek keretében feltárja azokat a szabadalmakat, amelyekbe beleütközhet egy termék gyártása vagy egy eljárás használata.

Tavaly rekordszámú, 253 ezer nemzetközi szabadalmi kérelem futott be az ENSZ szellemi tulajdont védő és a kreatív tevékenységet ösztönző szakosított szervezetéhez, ez 3,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi számot – ez derül ki a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) éves jelentéséből. A beadványok 50,5 százaléka Ázsiából, 24,5 százaléka Európából, 23,1 százaléka pedig Észak-Amerikából érkezett. Ázsia első helyezése főként Kína, India és Dél-Korea kiemelkedő teljesítményének köszönhető. Francis Gurry, a WIPO főigazgatója szerint ez a változás mérföldkövet jelent a gazdaságilag dinamikusan fejlődő Ázsia számára. Magyarországról 2017-ben 147 darab, 2018-ban pedig 153 darab nemzetközi szabadalmi kérelmet adtak be a WIPO-hoz.

Tarol a területen a gyógyszeripar

Az európai szabadalmak száma 21 százalékkal nőtt, és meghaladta a 127 ezret – írja a Világgazdaság. A hazai bejelentéseké az előző évi 95-ről 120-ra emelkedett, ez az elmúlt tíz évben a legtöbb. Területek szerinti bontásban tarol a gyógyszeripar: a Magyarországon hatályos (nemzeti és európai) szabadalmi oltalmak 37 százaléka erre az ágazatra összpontosult. Ezt követte az egyéb berendezés, illetve a műszerek szakterülete 12 és 9 százalékos részaránnyal, megelőzve a vegyészeti, illetve a fémtermékeket. Tavaly a legtöbb hatályos nemzeti szabadalmi oltalommal rendelkező jogosult a Richter Gedeon Nyrt., az Egis Gyógyszergyár Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem volt.