Igényli a magyar minőséget a kínai felső-középosztály

Kína stratégiai elképzeléseivel találkozott a magyar kormány keleti nyitás koncepciója. Hazánknak azokat a piaci réseket kell megtalálnia a hatalmas ázsiai országban, ahol a mennyiséget minőséggel vagy különlegességgel tudja kiváltani  – mondta lapunknak Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója. Az intézet adott otthont a „16+1 Együttműködés” kísérőrendezvényének, melyen az együttműködésben részt vevő országok szakértői és a kutatóintézetek vettek részt.

A nyugati piacokon nyugati országként vagyunk jelen, a nagyobb fejlődési potenciál keleten és délen van, ahol jelentősen nő a gazdaság. Piacaink nyitottak a kínai termékek előtt, eszközeinken, ruháinkon a „Made in China” felirat nem idegen, az infrastruktúra módja, illetve a sebesség mértéke, mellyel az áruk Kínából érkeznek, nem lényegtelen tényezők. Schőberl Márton a magyar árukivitellel kapcsolatban hangsúlyozta, nem az a kérdés, van-e kereslet Kínában, hanem hogy hazánk mekkora kínálatot tud nyújtani. A magyar mezőgazdasági területek mennyiségben egy kínai régió igényét, ellátását sem tudják fedezni, ezért fontos, hogy a piaci réseket megtaláljuk – hangsúlyozta a szakértő. A kuriózumnak számító magyar mangalicahús Japánban hatalmas sikert aratott. Kínában a döbbenetes dinamikával fejlődő gazdaság révén jelentős mértékű középosztály fejlődik ki, aki igényli az általa megfizethető, nem a csúcskategóriás francia borokat. Nem hazánknak kell egész Pekinget és elővárosait ellátni vörösborral, a felső-középosztályra kell fókuszálni. Egy magyar borász Szerbiában is tudja értékesíteni a termékeit, az is keleti nyitás, üzleti döntés, megéri-e Kínáig utaztatni a terméket – tette hozzá a külügyi intézet vezetője.

Az élelmiszeripar érzékeny terület az állategészségügyi és közegészségügyi előírások miatt, export szempontjából még a gyógyszeriparban, a kemikáliák területén, műtrágyában kell gondolkodni, a következő lépcsőfok pedig a magas hozzáadott értékű szolgáltatások, a szellemi tőke területe. A múltkori konferencián a kínai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy országuk jóval több mint Peking és Sanghaj. Kína nyugati része, a Belső-Kínai rész súlyos elmaradásban van a keleti parthoz képest, ott még nagyobb a felvevőpiac – mondta Schőberl Márton.

A kínai gyorsvasutak kísértetie­sen hasonlítanak azokra a német vonatokra amiket tíz éve megvettek a Siemens-től, ez nem véletlen. A Kereskedelmi Világszervezet szabályozása jelenthet hosszabb távú megoldást, melyben megtalálható, miként lehet megvédeni a szellemi tulajdont – mondta el lapunknak Ugrósdy Márton, az intézet stratégiai igazgatóhelyettese, a termékhamisítással kapcsolatban. A kínai fejlődés üteméből egyenes következik, egyre hamarabb utolérik a versenytársaikat, kevésbé lesznek a másolásra ráutalva. Olyan innovációkkal állnak elő, melyeket az amerikai egyetemek reál szakjairól kikerülve, komoly szakértelemmel saját hazájukban kamatoztatnak. Az autóipar területén hatalmasat fejlődtek, most saját repülőgépet fejlesztenek.

Magyarországgal nemrég állapodtak meg egy elektromosautóbusz-gyár építésről Komáromban és a napelemgyártás területén már komoly konkurenciát támasztanak a németeknek. Schőberl Márton hozzátette: Japán az ötvenes években megvette az amerikai autókat, szétszedte őket, és jobbakat alkotott. Japán hetven éve nyitott, most pedig Kína nyit egyre intenzívebben. A fejlődés elé nem lehet odaállni, hangsúlyozta az intézet igazgatója, majd kiemelte, hazánk kifejezetten jól áll az e-kereskedelem és az internet elterjedésével, az ország lefedettségével kapcsolatban. Kína a szabadkereskedelem élharcosa a világban, céljuk, hogy könnyített módon juttassák el a termékeiket az ügyfeleknek.

Az e-kereskedelem természetes, szerves fejlődési folyamat.

A vámszabályozás politikai döntés, mennyire védi egy ország vagy egy közösség a saját piacát, de a társadalmi igény adott. A digitalizáció a kormány kiemelt ügye, ebben a témában a jogszabályi környezetnek is meg kell felelni – hangsúlyozta Schőberl Márton. Ugrósdy Márton hozzátette ugyanakkor azt is: az e-kereskedelem területén szektoriális megkülönböztetés lehet célravezető. Magyarország versenyezhet hidrogéncellás autókkal vagy a pénzügyi szolgáltatásokkal a keleti piacon, olcsó telefontokokkal azonban nem.

Azokra az innovációkra érdemes koncentrálni – a digitalizáció és az egész start-up kultúra támogatása is ebbe az irányba mutat –, amit nem lehet könnyen lemásolni.

A tudásalapú társadalom számtalan előnyt hordoz, a tehetséget és tudást lehetetlen lemásolni, utánozni – hívta fel a figyelmet az intézet igazgatóhelyettese.