Gazdaság

„Igenis létezik a kettős élelmiszer-minőség ügye”

Zsigó Róbert: Már 2012-ben létrehoztunk egy olyan szervezetet a Nébihen belül, amelynek a legfontosabb feladata az élelmiszer-bűnözés és -hamisítás elleni küzdelem

Az élelmiszer-hamisítás a második legnagyobb üzlet a kábítószer-kereskedelem után – nyilatkozta lapunknak Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Zsigó Róbert 20190302
Államilag elismert védjegy létrehozásán dolgozunk – mondta az államtitkár (Fotó: Ficsor Márton)

– Korábban azt mondta, az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság jelentős részét, így tovább emelnék a Nébih ellenőrzések hatékonyságát, szélesítenék az élelmiszerrendészek jogosítványát. Hol tart ez a folyamat és mik az elemei?

– Az élelmiszerlánc termékekkel való visszaélés, hamisítás – beleértve akár a vetőmagokat vagy állatgyógyászati termékeket – a második legnagyobb üzlet a kábítószer-kereskedelem után. Ezért minden eszközt megpróbálunk latba vetni, hogy a visszaélések ellen fellépjünk. A tisztességtelen vállalkozások a tisztességeseket is nehéz helyzetbe hozzák, másrészt pedig az ilyen típusú termékekre vonatkozó hamisítások az emberek egészségére is veszélyt jelenthetnek. Az idei évben szeretnénk egy olyan törvénymódosítást elfogadtatni az Országgyűlésben, ami megakadályozza azt, hogy aki élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélést követ el – amellyel több ember életét is veszélyezteti – akkor ne tudja cégnév mögé bújva megúszni ezt a felelősséget. Emellett szeretnénk fejleszteni a laborhálózatot is, ehhez kapcsolódóan jó döntésnek bizonyult, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból befolyt összegek tíz százalékát minden évben fejlesztésre kell fordítanunk. Ennek során egyrészt informatikai fejlesztéseket, másrészt laborfejlesztéseket végeztünk, mert nem engedhető meg, hogy az állami laboratóriumok lemaradjanak a sokszor külföldi tulajdonban lévő magánlaboratóriumok mögött, akár fejlettségben vagy szaktudásban.

– Fogyasztóként hogyan lehet kivédeni ezeknek a termékeknek a megvásárlását?

– Dolgozunk egy államilag elismert védjegy létrehozásán, amely információkat adhat a vásárlóknak arról, hogy ha az adott terméket választják, akkor biztosak lehetnek abban, hogy megfelelő minőségű magyar élelmiszert választanak. Ehhez szükség van a cégek partnerségére, marketingre és szükség van arra, hogy a fogyasztók tudatosságán keresztül a hatósági tanúsítás révén a kissé kaotikus jelenlegi „védjegyhelyzetben” biztos pontot tudjunk adni az erre fogékony vásárlói közösségnek.” Manapság már egyre többen étkeznek házhoz szállított vagy kész ételekből, vagy akár a közétkeztetésben, így egyre kevesebben főznek otthon. Ennek következtében a gyerekek nem tudják a szüleiktől otthon megtanulni azokat az ételkészítési és élelmiszerbiztonsági ismereteket, amelyre egyébként nagy szükségük lenne. A legtöbb élelmiszerek okozta megbetegedés ugyanis a háztartások nem megfelelő élelmiszertárolási és élelmiszerkészítési gyakorlata miatt fordul elő. Ez persze nem csak Magyarországon, hanem egész Európában probléma. Szeretnénk olyan a vásárláshoz és az ételkészítéshez kapcsolódó információkat közzétenni, amelyeket a hivatalunk összegyűjt és ezáltal segíti, hogy az emberek megfelelő módon vásároljanak élelmiszert, helyesen tárolják és készítsék el az ételeket. Ebben a gyerekek egyébként sokat tudnak segíteni a szülőknek, hiszen tudjuk, hogy mekkora befolyással vannak a vásárlási szokásainkra, ezért fontos nekik is átadni a tudást.

– Korábban mondta, a gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező egység felderítési aránya megközelíti a kilencvenöt százalékot. Tudják ezt az arányt tartani?

– A kiemelt ügyek igazgatóságát 2012-ben hoztuk létre a Nébihen belül, amelynek a legfontosabb feladata az élelmiszerbűnözés és hamisítás elleni küzdelem. Folyamatosan fejlesztjük ezt az egységet is és mindent megteszünk, hogy ezt a kiváló arányt továbbra is tartani tudjuk, mert azon szereplők, akik nem tisztességesen járnak el jelentős hatással vannak az élelmiszerpiacra, hiszen nagy üzlet az élelmiszer-hamisítás, így mindent be kell vetnünk, hogy lefüleljük a hamisítókat.

– A közelmúltban egy uniós biztos megerősítette, azonos márkájú és címkéjű élelmiszerek egyharmadánál különbözőséget találtak. A kelet-közép-európai országok kormányai a kettős minőséget szabályozó uniós rendelet kidolgozását türelmetlenül várják. Hol tart ez a folyamat?

– Két éve Magyarország a V4-es és más európai országokkal hangsúlyosan kiáll amellett – amit egyébként a tagországi hatósági vizsgálatok is alátámasztottak – hogy igenis létezik a kettős élelmiszerminőség ügye, tehát az a jelenség, miszerint ugyanazon gyártó ugyanazon terméke más összetételben más, többször rosszabb minőségben kerül Kelet-Európában, Magyarországon a boltok polcaira, mint Nyugat-Európában. Ez most egy előzetes vizsgálat során be is bizonyosodott, hiszen hatvannégy megvizsgált termék közül, húsznál valóban lényegi különbségek voltak az összetevőkben. Most pedig már zajlik egy legalább száz termékre kiterjedő uniós vizsgálat, amelyben a magyar hatóság is közreműködik. Ennek az eredményét várjuk. A jogi megoldás az Európai Bizottság kezében van. Mi azt mondtuk a kezdetektől fogva, hogy ennek a jelenségnek a megfékezésére önálló jogszabályt kell hozni, amit továbbra is fenntartunk.

– Hol tartanak az ezzel összefüggő uniós vizsgálatok és mikor zárulhatnak?

– A vizsgálatok csúszásban vannak, az eredeti ígéretek a tavalyi év végére szóltak. Azt szeretnénk, hogy legkésőbb az év közepére legyenek eredményei és még idén el is fogadják az erre vonatkozó uniós jogszabályokat.

– Három éve indította a Nébih „Maradék nélkül” című programját, amellyel a szükségtelenül keletkező élelmiszer hulladék ellen küzdenek. Mik a tanulságok, eredmények?

– A Nébih felmérése alapján hatvannyolc kilogramm élelmiszert dobunk ki fejenként évente a háztartásokban, ami egy megdöbbentő szám. Ennek ráadásul csaknem a fele valódi pazarlás, azaz olyan hulladék, amelynek a keletkezése kis odafigyeléssel megelőzhető lett volna. Minden uniós és hazai felmérésből az látszik, hogy a keletkező élelmiszerhulladéknak több mint fele a háztartásokban keletkezik. A világon 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki évente. Magyarországon pedig ugyanez becslések szerint 1,8 millió tonna élelmiszert jelent egy évben. Ezért oda kell figyelni, hogy mit és mennyit vásárolunk, majd figyelni kell az élelmiszerek lejáratát is, továbbá megfelelő módon kell tárolni és elkészíteni az élelmiszereket ahhoz, hogy kevesebb hulladék keletkezzen belőle.

– A három éve futó kezdeményezés célja volt a szemléletformálás is. Hogy látja, milyen a fogadtatás, mennyire nyitottak a változásra az emberek e tekintetben?

– Az a célunk, hogy 2020-ig nyolc százalékkal csökkentsük a háztartásokban keletkező, elkerülhető hulladékok mennyiségét. Ez mindamellett, hogy gazdaságossági kérdés, megtakarítást is jelent a háztartások számára. A programnak több része van, a leghangsúlyosabb ezek közül a gyerekek szemléletformálása, ami az óvodásoktól kezdve az általános iskolásokon keresztül a középiskolásokon át egészen a felsőoktatásig tart. Minden energiánkat arra fordítjuk, hogy minél több célcsoporttal tudjunk találkozni és átadni az információkat. Konkrét eredményekről a program lezárulta után, 2020-ban tudunk majd beszámolni. A Nébih „Maradék Nélkül” programjának végrehajtásával el szeretnénk érni, hogy minél kevesebb élelmiszer kerüljön feleslegesen a kukába.