Gazdaság
Időben dönt az Alkotmánybíróság
Elutasítás esetén Áder Jánosnak rögtön alá kell írnia a törvénymódosítást
Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte Áder János. A törvény szerint ha az AB alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek, ha pedig elutasítja az indítványt, akkor a törvényt az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia.
A távirati irodának arra a kérdésére, hogy az AB mennyire van kötve az indítványokban foglaltakhoz, illetve vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is, a főtitkár azt mondta: az AB vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. A testület ugyanakkor „a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené”. Bitskey Botond kitért arra is, hogy az AB-nak az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hoznia, és ez a határidő április 8-án jár le. Húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés – mondta. A törvény szerint tizenöt tagú testületnek jelenleg tizenhárom tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, most csütörtökön pedig Kiss László mandátuma járt le, és a helyükre a parlament még nem választott új tagot. Az alkotmánybíró megválasztásához a parlament összes tagjának kétharmados támogatása szükséges. Április második felében lejár Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós mandátuma is.
A 2012 májusa óta hivatalban lévő Áder János eddig négy törvényt utalt az AB elé, huszonhármat küldött vissza a parlamentnek megfontolásra. Az MNB-ről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a harmadik és negyedik eset. 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a AB-hoz, 2015 májusában pedig az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet a köztársasági elnök.
A távirati irodának arra a kérdésére, hogy az AB mennyire van kötve az indítványokban foglaltakhoz, illetve vizsgálhatja-e a két törvénymódosítás államfői indítványban konkrétan meg nem jelölt részeit is, a főtitkár azt mondta: az AB vizsgálata kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik. A testület ugyanakkor „a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené”. Bitskey Botond kitért arra is, hogy az AB-nak az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hoznia, és ez a határidő április 8-án jár le. Húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés – mondta. A törvény szerint tizenöt tagú testületnek jelenleg tizenhárom tagja van. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, most csütörtökön pedig Kiss László mandátuma járt le, és a helyükre a parlament még nem választott új tagot. Az alkotmánybíró megválasztásához a parlament összes tagjának kétharmados támogatása szükséges. Április második felében lejár Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós mandátuma is.
A 2012 májusa óta hivatalban lévő Áder János eddig négy törvényt utalt az AB elé, huszonhármat küldött vissza a parlamentnek megfontolásra. Az MNB-ről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a harmadik és negyedik eset. 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a AB-hoz, 2015 májusában pedig az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet a köztársasági elnök.