Gazdaság

IC-kocsik: Szigorodtak a vasúti szabályok

A MÁV új vagonjai már tavaly elkészültek, ám még mindig nincs engedélyük

Szigorodtak a nemzetközi minősítési szabályok, így a MÁV még nem jutott hozzá az általa fejlesztett és elkészített új vasúti kocsi típus- és forgalomba helyezési engedélyéhez. Ezzel együtt már zajlik a sorozatgyártás előkészítése.

ICplusz
A hazai forgalomban is üde színfolt a Z1-es modern jármű (Fotó: MÁV)

Teljesítette ugyan az Európai Unióban meghatározott követelményeket, és valamennyi műszaki teszten eredményes volt a MÁV által kifejlesztett és gyártott InterCity (IC) kocsi prototípusa, ezzel együtt a forgalomba helyezéshez szükséges tanúsítványt és a végleges típusengedélyt még nem kapja meg a vasúttársaság. Időközben ugyanis tovább szigorodott a tanúsítási és minősítési rendszer – értesült lapunk. Így a legkedvezőbb esetben is év végén, de inkább jövőre állhatnak forgalomba az új járművek a MÁV hálózatán. A MÁV-nál már tavaly elkészült a két IC-prototípus, az új járműveknek viszont az EU szabályozási rendszerének, az úgynevezett TSI rendszer követelményeinek kell megfelelniük. Így a vasút kocsik különböző méréseken és futópróbákon vettek részt itthon és külföldön. Ausztriában például óránkénti 230 kilométeres tempónál végezték el az illetékesek a különböző fékezési próbákat. A mérések után viszont egy független bejegyzett szervezet (Notified Body) adja ki a tanúsítványt, és ezt a dokumentumot küldik el a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, amely kiállíthatja a végleges típus- és üzembe helyezési engedélyt. A szabályok szigorodása miatt ugyanakkor még lesz dolga a MÁV-nak, így például méréseket kell végezni az utaslépcső tapadásáról, és azt is modellezni szükséges, hogy vészhelyzet esetén mennyi idő alatt lehet kiüríteni egy utasokkal teli járművet.

Ezzel együtt viszont – értesülé­seink szerint – a MÁV-Start már a sorozatgyártást tervezi. Az elképzelések szerint a típusengedéllyel rendelkező, nemzetközi forgalomban is közlekedni képes járműből ötvenet vásárolnának. Az ehhez a típushoz tartózó Z1-es vasúti jármű beszerzési értéke darabonként a piacon 300-450 millió forint. A MÁV által 2011-ben kezdett IC+ program költségvetése 1,4 milliárd forint, ehhez 460 millió forint uniós támogatás vehető igénybe. Ez az összeg magában foglalja a két jármű elkészítését és a sorozatgyártáshoz szükséges beruházásokat. Az előkészületeket már megtették a sorozatgyártáshoz. A terv az, hogy gyártás és alkatrészellátás esetén legalább ötvenszázalékos legyen a hazai beszállítói arány.

Ami viszont még nagy kérdés, hogy hol közlekedtesse a MÁV-Start ezeket a járműveket – sorozatgyártás esetén. A várhatóan év végén vagy jövő év elején forgalomba álló két prototípust a belföldi IC-járatokon üzemeltetné a vasúttársaság, mint ahogy az IC+ programot is erre hirdették meg. Létezik egy olyan terv is, hogy döntően nemzetközi szerelvényeket alakítanának ki a járművekből, mivel így ki lehetne használni a kétszáz kilométeres óránkénti sebességüket. Ez viszont a gyakorlatban meglehetősen szűk keresztmetszetet jelent: két olyan vasúti szakasz van Nyugat-Európában, ahová a MÁV-Start magyar kocsikat küld, és kétszázzal lehet rajtuk közlekedni. Az egyik Berlin és Hamburg között található, a másik pedig Bécstől Linzig tart. Ráadásul számítani lehet a nemzetközi forgalom átrendeződésére. Így jövőre például a cseh vasút közlekedtethet nemzetközi járatokat a Prága–Berlin–Hamburg vonalon, ami azt jelentheti, hogy a jelenlegi kettő helyett jó esetben is csak egy EuroCity-vonatot közlekedtethet a MÁV-Start magyar kocsikkal abba az irányba.

Ettől függetlenül a nemzetközi forgalom jól jövedelmező tevékenység a MÁV-Startnak, így a tervek szerint felújítják a spanyoloktól húsz éve vásárolt CAF kocsikat, jelenleg a műszaki tartalmat és a költségeket mérik fel.