Hófödte csúcs Davosban, átütő erejű döntések nélkül

Kecskés András: Előtérben a szuverén adósságrendezés újragondolása (Fotó: Varga Imre)

Ahogy a korábbi években is rendszeresen tapasztalhattuk, most sem sikerült átütő erejű megállapodást tető alá hozni a davosi Világgazdasági Fórumon – nyilatkozta lapunknak Kecskés András jogász-közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője. Hozzátette, ez azonban nem is célja a találkozónak, hanem inkább az, hogy a világ vezető politikusai és a gazdasági elit számára lehetőséget adjon a párbeszédre. Ez meg is valósult ismételten immáron sokadszor. A szakértő szerint az egyetlen azonnali hatása Davosnak 2018-ban az amerikai dollár gyengülése volt, mely Steven Mnuchin, az Egyesült Államok pénzügyiminiszterének azon szavaira történt, mely szerint a gyenge dollár jó az Egyesült Államok gazdaságának. Azt azonban már figyelmen kívül hagyta a gazdasági újságírók nagy része, hogy azt is hozzá tette a miniszter, amit később Donald Trump elnök is kiemelt: alapve­tően a dollár erősödésében bízik. Így csak olaj volt a tűzre, hogy a múlt héten csütörtöki sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az Európai Központ Bank elnöke nem lépett fel a dollár megsegítésére a túl erős euróval szemben.

Ahogy az Európai Központi Bank elnöke, úgy az európai pénzügyminiszterek sem reagáltak közvetlenül erre, a keddi brüsszeli tanácskozásukon a bankunió megerősítése és az uniós betétbiztosítási rendszer kiterjesztése mellett tették le voksukat – fejtette ki a jogász-közgazdász. Ez utóbbi kapcsán felmerült az egyes tagállamok szuverén adósságrendezési folyamatának újragondolása a görög tapasztalatok alapján de ebben nem sikerült konszenzusra jutni. A Fórumon Európa biztonsága is szóba került a cseh államfő által, ám Kecskés András úgy véli, ez a témafelvetés inkább a hazai választók felé irányult.

A szabadkereskedelem frontján jelentős összecsapások zajlottak. A német és az olasz kormányfő, valamint a francia elnök egyértel­műen a szabadkereskedelem mellett tette le voksát, míg az Egyesült Államok az egyes kérdésekben külön külön mérlegelné az amerikai érdekeket. A szakértő elmondta, hogy a kiállások az egyetemes szabadkereskedelem mellett szemben állnak Donald Trump amerikai elnök bilaterális kereskedelmi elképzelései­vel. Ahogy lapunk megírta, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a csendes-óceáni térség megállapodást jelentette be tíz országgal: Japánnal, Ausztráliával, Bruneivel, Chilével, Malajziával, Mexikóval, Új-Zélanddal, Peruval, Szingapúrral és Vietnammal. A megállapodás érdekessége, hogy korábban még ellenezte a megállapodást Kanada elsősorban a környezetvédelem miatt, de az Egyesült Államok kilépése után mégis csatlakozott a megállapodáshoz – tette hozzá a tanszékvezető, aki szerint a protekcionizmus kérdésében érdekes színfolt volt Narendra Prodi indiai miniszterelnök aki úgy támogatta a globális kereskedelem rendszerének elvét, hogy közben Indiában is protekcionista intézkedéseket vezettek be a országuk iparának védelmében.