Hiány nélkül működne a jövő évben az állam

Varga Mihály: A közkiadásokat hitelfelvétel nélkül kellene teljesíteni (Fotó: Nagy Balázs)

A Nemzetgazdasági Minisztériumban folyik a jövő évi költségvetés tervezetének kidolgozása, amely április végére a kormány elé, majd májusban már a parlament asztalára kerülhet – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Hangsúlyozta: számolni kell a 2017-es költségvetésben azzal, hogyan lehet a bérnek bizonyos részét járulék nélkül kifizetni a munkavállalóknak. Ez hatással van a bevételekre és inflációs vonzata is van – tette hozzá. A nullás költségvetésről Varga Mihály elmondta: azt szeretnék elérni, hogy az állam hiány nélkül működjön, és a közkiadások – honvédelem, egészségügy, környezetvédelem – finanszírozására külső piacok hitele nélkül legyen lehetőség. Leszögezte: úgy kell a nullaszázalékos hiányt elérni, hogy lehetőség szerint a három százalék körüli tartományban maradjon a GDP-növekedés, ne álljanak le a beruházások – így például a paksi atomerőmű és a Budapest–Belgrád vasútvonal tervezett felújítása –, mert akkor növekedési oldalon lesz veszteség, és kevesebb munkahely jön létre.

A Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő pénteki döntésével kapcsolatban a miniszter közölte, hogy nem számított előzőleg sem felminősítésre, mivel a három hitelminősítő közül egyedül az S&P-nél rendelkezik Magyarország pozitív helyett stabil adósbesorolási kilátással. Megjegyezte: a hitelminősítők látják a kedvező gazdasági mutatókat, de úgy tűnik, olyan szempontokat is mérlegelnek most, amiket korábban kevésbé, és több időt hagynak maguknak arra, hogy megtörténjen a váltás a befektetésre nem ajánlott és ajánlott kategória között.

Mint ismert, a 2016-os költségvetés tervezetét is – első alkalommal – már tavaly tavasszal elkészítette a kormány, és júniusban fogadta el az Országgyűlés. A központi alrendszer hiánya 761,6 milliárd forint lehet az idén (ez a tavalyinál százmilliárd forinttal kisebb) – és az államháztartási deficit is a GDP két százalékát teheti ki. Csökken az államadósság is, a GDP egy százalékával. Az adócsökkentés révén 230 milliárd forinttal több marad a gazdaságban, ennek fele a személyi jövedelemadó egyszázalékos mérséklése révén.