Gazdaság

Helytáll az alagutakban is a hazai védelmi ipar

Már hét esztendeje fejlesztenek drónokat, de a piacon nagy a verseny, nehéz legyűrni a távol-keleti konkurenciát, s az sem jó, hogy itthon e téren nincsenek világos törvények

A józan ész azt diktálja, hogy az országok a kényes helyeken használt védelmi elektronikai termékeiket lehetőleg hazai gyártásból szerezzék be – mondta a lapunknak adott interjúban Kazi Károly. A BHE Bonn Hungary ügyvezetője beszélt arról is, az utánpótlásról oly módon igyekeznek gondoskodni, hogy szerződést kötnek a szakma iránt érdeklődő, jól tanuló egyetemistákkal.

„A tavalyi árbevételünk hetvenhárom százaléka exportból származott” – mondta lapunknak Kazi Károly. Az űrvédelmi és dróntechnikában egyaránt érdekelt BHE Bonn Hungary (BHE) ügyvezetője elmondta, egy EU-s előírás szerint záros határidőn belül vészhelyzeti kommunikációs készülékeket kell telepíteni a közúti alagutakba, s ezt kihasználva a vállalat szép sikereket ért el a skandináv országokban. Ugyancsak a BHE fedi le a berlini metró teljes vonalát. Az alagutakba sok esetben nemcsak az előbb említett technológiát, hanem hagyományos frekvenciamodulációs (FM) és digitális műsorszóró hálózatot (DAB) is kialakítanak.
„A cég is érzi a jó szakemberek általános hiányát, de ezen a gondon a korábban már bevált módszerekkel próbálunk segíteni” – magyarázta Kazi Károly. Jól tanuló egyetemistákkal kötnek szerződést, akik így a cégnél végzik, szerzik szakmai gyakorlatukat, majd államvizsgájuk után ugyancsak hozzájuk mennek dolgozni.

Kifejtette, az egyetemi végzettség kétségtelenül előny, ám nem minden, hiszen akad olyan terület, amelynek vezetője olyan szakember, akinek „csak” érettségije van – ám ez nem hátrány, hiszen az érintett igen magas szinten ért az adott területen felmerülő problémák megoldásához.

Az ügyvezető önkritikusan elismerte, az alapfizetés kicsit kevesebb, mint amit a multiknál adnak, de sokat nyom a latban a prémium, amelynek mértéke alapvetően a társaság sikerétől függ. „Az utóbbi éveket jól zártuk, s bizakodva tekintünk a jövőbe” – mondta ezzel kapcsolatban Kazi Károly. Beszélt arról is, munkaerőpiaci feszültséget okoz, hogy a kisebb magyar üzemek nem részesülnek munkahelyteremtő támogatásban, míg a nagy, külföldi tulajdonú cégek effélét közpénzből kapnak. „Így pedig az a paradox helyzet áll elő, hogy a kicsik által is befizetett adóból hozzák helyzetbe a nagyokat – ami olyformán csapódik le itt, hogy a fejvadászok jobb bért ígérve csábítják el a javarészt általunk kiképzett dolgozókat” – hangoztatta Kazi Károly.

Leszögezte, várják a hazai védelmi iparnak szánt K+F tenderek kiírását, akárcsak a honvédség bővülő forrásai nyomán megnyíló beszerzéseket. A józan ész azt diktálja, hogy az országok a kényes helyeken használt védelmi elektronikai termékeik kulcsfontosságú elemeit lehetőleg ne külföldről, hanem hazai gyártásból szerezzék be, és a tenderbeszerzési kiírásoknak alapvető eleme lesz a meghatározó hazai beszállítási arány – fogalmazott.

Megtudtuk, a BHE mintegy hét esztendeje fejleszt drónokat, de a piacon nagy a verseny, nehéz legyűrni a távol-keleti konkurenciát, s az sem segít, hogy itthon nincsenek világos szabályok, törvények a szegmensre. A szinte mindenki által fillérekért beszerezhető drónok rosszindulatú felhasználása azonban jelentős biztonsági veszélyt rejt magában, ezért a cég egyik új fejlesztési iránya most a pilóta nélküli eszközök felderítése és a velük szemben folytatott ellentevékenység, az elhárítás.
Érdemes megjegyezni, a BHE-nél száz fölötti a dolgozói létszám, s a munkások több mint fele felsőfokú végzettségű.

Kazi Károly hozzátette, a vezetés egyik fő feladata mostanság a vállalat átalakítása, a szervezeti struktúra optimalizálása, s az új irányítói nemzedék kinevelése.