Hazánk felkészül a digitális ugrásra

Somkuti András (Forrás: Netlock)

Számos tényező hat a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére, de ezek közül is talán kiemelkednek olyan faktorok, mint például az állami kiadások, a vállalati beruházások, az export, a belső fogyasztás vagy a foglalkoztatás. A közelmúlt tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ezek bizonyos korlátokba ütköznek – véli Somkuti András, az e-aláírás-specialista Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke a cég közleményében. Hozzáteszi: az valószínűsíthető, hogy az uniós források beáramlásának lassulása csökkenti az állami és versenyszféra beruházási képességét, így a növekedést is. Úgy látja, hogy a hazai vállalatok exportképessége jelenleg döntően a termelés hatékonyságán múlik. A hatékonyság a belső fogyasztás emelésének is fontos feltétele, hiszen a fogyasztásnövekedést a bértömeg-növekedés táplálhatja, amely szoros kapcsolatban van a cégek termelékenységével. A vállalat ügyvezetője szerint a munkaerő­piac lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, leszögezhető, hogy a munkaerő-felvételre építő kibocsátásnövelés sem lehet útja a bruttó hazai termék bővülésének rövid távon. A magyar GDP-növekedés fenntartásának egyik alapját a vállalatok termelési hatékonyságának növelése adhatja, termelékenység terén viszont a magyar vállalatok évek óta stagnálnak. A megoldás rövid távon a digitalizáció lehet, amely a versenyszférában és a közigazgatásban is jelentős hatékonyságnövelést hordoz magában.

A digitális evolúció felgyorsítása hatékonyságjavulást hozhat az állami és versenyszférában egyaránt, így a magyar növekedési út záloga is ez lehet. A digitális transzformációban pedig kulcsszerepe van az e-aláírásra épülő technológiának – emelte ki Somkuti András. A digitális transzformáció azt jelenti, hogy a mindennapi élet szokásos tranzakciói átkerülnek a digitális térbe. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a vállalatok, szervezetek, emberek digitális identitásuk révén tranzaktálnak, vagyis amikor a „digitális énünk” képes a digitális térben, jogilag is teljes mértékben elismert módon bármilyen tranzakciót végrehajtani. Például amikor egy eddig személyes megjelenést, aláírást igénylő üzleti vagy magánemberi ügyet képesek vagyunk száz százalékban a digitális térben tartani. Mindezt biztonságosabban, gyorsabban és kényelmesebben, cégek esetén pedig olcsóbban, mintha a tranz­akciót személyes megjelenéshez vagy tollal, papíron történő aláíráshoz kötnénk. Minden vállalatnak és cégvezetőnek – függetlenül a működési területtől és a cégmérettől – érdemes lehet végiggondolnia, hogy mely üzleti folyamatot lenne célszerű digitalizálni, papírmentessé, olcsóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá tenni – magyarázta lapunknak Somkuti András.

Az e-aláírás-technológia kapcsán sokáig elsősorban a papírmentes irodáról, a fenntarthatóságról és a zöldgondolatokról beszéltek, pedig ennél lényegesen többről van szó. Magyarországon évente hozzávetőlegesen tízmilliárd oldalnyi papírt használnak fel üzleti célra. Ezek szállítása, tárolása, irodai mozgatása már középvállalati szinten is több millió, gyakran tízmillió forintos kiadást jelent. Csak az e-aláírás használatával számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba. A sokat emlegetett GDPR is például tipikusan egy olyan átfogó és minden szervezet működését érintő intézkedés, amelynek előírásait lényegesen könnyebben, olcsóbban és hatékonyabban lehet betartani, ha az adatkezelés nem papíron, hanem a digitális térben történik – foglalta össze a vállalat ügyvezetője.

Néhány évvel ezelőtt elektronikusan aláírni kizárólag speciális segédeszközökkel lehetett – chipkártyára, számítógéphez csatlakoztatott kártyaolvasóra és speciá­lis szoftverre volt szükség –, ma már minősített, az unió minden országában elfogadott e-aláírásra képes lehet bárki akár egy laptopról, tabletről vagy okostelefonról, egy egyszerű webböngésző használatával. Egy ilyen, okostelefonon is használható e-aláíró tanúsítvány már havi néhány ezer forintos elő­fizetési díjért elérhető. Ez a kényelmes és rugalmas megoldás egyre inkább nyitottságra talál a felhasználók körében, de persze az is kell, hogy a vállalatok, szolgáltatók vagy éppen az állam is minél több ponton biztosítsa az e-ügymenetet. Egyre nagyobb a fogadókészség minderre. A következő pár év az ugrás időszaka is lehet, amikor sok területen felgyorsul a digitális evolúció. Számos erre utaló jel van, érezzük az utóbbi időszakban a piac fellendülését. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a digitális átállás terén már látjuk az alagút elejét – tette hozzá Somkuti András.