Hazánk a reformok éllovasa lett

– A legfejlettebb országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányának hazánk szempontjából mi a fő üzenete?

– A mostani kötet tíz esztendőre visszatekintve elemzi a tagországokban bevezetett reformokat, és kiderül, hogy a harmincnégy állam közül a reformok Magyarországon az egyik legkifizetődőbbek. A szerkezeti reformok átlagosan öt százalékkal növelték a tagországok potenciális egy főre jutó GDP-jét 2000 és 2012 között, míg Magyarországon csaknem tizenhat százalékkal. Ez a hatás nálunk volt a második legerősebb.

– Milyen reformokban voltunk jók?

– Az OECD szerint Magyarország négy területen hajtott végre mély és sikeres reformot. Ezek: a rugalmas munkaerő-piaci szabályozás, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontása, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer átalakítása, valamint az innováció támogatása. E reformok túlnyomó többségét 2011–2012-ben vezették be, s ezáltal Magyarország a reformok egyik éllovasává vált a tanulmány szerint. Ez azért is fontos, mert az eurózóna sok országában – a franciáktól az olaszokig – még mindig késlekednek a szükséges reformokkal.

– A potenciális növekedés azonban nem biztos, hogy tényleges gazdasági bővülést hoz?

– Valóban nem, mert az aktuális GDP-növekedés nemcsak attól függ, hogy „mi van benne” a gazdaságban, hanem a konkrét gazdasági, konjunkturális, forrásbevonási feltételektől is. De tény, hogy a tartós, fenntartható növekedés alapja a minél nagyobb potenciális GDP, ezért ennek növelése
a fő feladat.

– Mit kell tennie a magyar kormánynak a sikeres reformok után?

– Mivel Magyarország jól teljesítette azt a feladatot, hogy minél több ember álljon munkába, termeljen jövedelmet, most már arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy a több ember hatékonyabban dolgozzon, minél nagyobb hozzáadott értéket állítson elő. A termelékenység javításához főként az oktatás, a szakképzés, a felsőoktatás fejlesztésére, az innovációra, a kutatás-fejlesztés még nagyobb támogatására kell nagyobb figyelmet és több forrást fordítani, ezeket az ajánlásokat is tartalmazza az OECD tanulmánya.

– Továbbra is ott lehetünk az élenjáró reformországok között?

– Úgy vélem, hogy az OECD-mostani elemzésből az is egyértel­műen kiolvasható, hogy Magyarország jó úton halad, s a példánk nemzetközi szinten is azt bizonyítja, hogy megéri reformokat indítani.

---

Az élbolyban vagyunk, négy fő területen értük el a legtöbb sikert

A munkaerő-felhasználást segítő reformok után a termelékenység javítását szolgáló reformokra van szükség Magyarországon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Út a növekedéshez című, hétfőn megjelent kiadványában megfogalmazott ajánlások szerint. A Going for Growth című több mint háromszáz oldalas elemzés az OECD egyik kiemelt publikációja. A 2005 óta kétévente megjelenő kötet témája az OECD-övezetben a strukturális politikák terén zajló főbb folyamatok összehasonlító jellegű bemutatása. Az idei kötet egyrészt tíz évre visszatekintve átfogóan elemzi az OECD-tagországokban bevezetett reformokat, másrészt – hason­lóan a korábbi kötetekhez – minden tagállam számára öt egyedi reformjavaslatot fogalmaz meg a legfontosabb gazdasági területek fejlesztéséről a növekedés erősítéséhez. A tanulmány szerint a 2007 és 2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a harmincnégy OECD-tagállam közül a hatodik helyen áll abban a tekintetben, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2011–2012-ben – a második Orbán-kormány alatt – vezették be a reformok túlnyomó többségét, amelyek négy területen voltak mélyek és sikeresek: a munkaerő-piaci szabályozásban, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontásában, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása területén, valamint az innováció támogatásában.