Gazdaság

Hatékonyabban működtethető a vízgazdálkodási rendszer

A műtárgyak élettartamának meghosszabbítása érdekében szükséges a technológiai korszerűsítésük, hogy biztosítható legyen az üzemszerű működésük és fenntartásuk

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó, úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítenek bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén. A fejlesztést az Európai Unió nyolcvanöt százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője válaszolt kérdéseinkre.

Siklosi-Gabriella
Siklósi Gabriella: Kiemelt az árvízvédelem (Fotó: MH)

–   Hány műtárgy korszerűsítéséről állapodtak meg?

– A megvalósuló projekt – melynek kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és hat területi vízügyi igazgatóság – hét, az igazgatóságok kezelésében lévő műtárgy felújítását tűzte ki célul.

–  Mikor kezdődnek, vagy kezdődtek a munkálatok?

–  A Deák Ferenc-zsilip munkálatai augusztusban, a Dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb már áprilisban, a Nicki duzzasztómű július végén, a Kvassay Hajózsilip májusban, a Kiskörei vízlépcső április elején, a Góri tározó júliusban kezdődött, a Nyugati-főcsatorna beeresztőzsilipének esetében még nem kezdődött meg a kivitelezés, a kiviteli engedélyre várnak, de a műtárgy közelében lévő csatorna kotrása a közelmúltban már elkezdődött.

–  Jelenleg milyen állapotban vannak a műtárgyak?

–  A műtárgyak a funkciójukat betöltik, de élettartamuk meghosszabbítása érdekében szükséges a technológiai korszerűsítésük, hogy hosszútávon is biztosítható legyen biztonságos, károkozás-mentes üzemszerű működésük és fenntartásuk. A vízépítési nagyműtárgyak rekonstrukciójának kiváltó oka a létesítmény különböző szempontok szerinti nem megfelelősége – ez műtárgyanként eltérő: származhat a létesítmény fizikai állapotában bekövetkező állagromlásból, eszmei elavulásból, korszerűtlenné válásból, a létesítmény funkciójában beálló változásból, amelyet nem tud kielégíteni.

–  Milyen funkciót töltenek be ezek az eszközök?

–  Az Európában egyedülálló Deák Ferenc-zsilip a Margitta-szigeti dunai árvízvédelmi fővédvonal része Baján. A zsilip az 1870-es években épült. Feladata a tápvíz gravi­tációs bevezetése a Dunából a Baja–Bezdáni csatornába, a Dunai árvíz esetén az árvíz kizárása a Baja–Margitta-szigeti árvízvédelmi öblözetből, illetve az alacsony dunai vízállás esetén a víz visszatartása a Baja–Bezdáni csatornában. A Dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszer kulcsműtárgyai, emellett árapasztó és jégleeresztő szerepük is van.

–  Miért kiemelt jelentőségű a szerepük?

–  Azért kiemelt, mert segítségükkel szabályozható módon felduzzasztható a Duna folyam vize, amelyből gravitációs kivezetésekkel elegendő víz vihető a hullámtéri mellékágrendszerekbe. A Nicki duzzasztómű alapfeladata, hogy a Rába folyó duzzasztásával a felvizéből kiágazó Kis-Rábán keresztül biztosítsa a Kis-Rába–Hanság vízrendszerének ökológiai célú, gravitációs vízpótlását. Ezen keresztül kapnak vízpótlást a hansági csatornák Kapuvár és Csorna térségében, és ez adja a Rábca folyó felső vízpótlását is, valamint olyan különösen értékes természetvédelmi területek vízellátásában is szerepet játszik, mint a Rábca melletti Nyirkai-Hany. Ezzel együtt a Nicki duzzasztóműnek biztosítani kell a Rába folyón érkező árvizek, a hordalék és a jég levezetését. A Kvassay Vízlépcső a Ráckevei (Soroksári)-Du­na felső lezáró, vízszint szabályozó, a tápvíz betáplálást és a víziközlekedést biztosító műtárgycsoportja, mely része a térség elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalának.

–  Idegenforgalom szempontjából is van jelentősége?

–  A fővárosi térség idegenforgalma szempontjából is nagy jelentőségű, hiszen a műtárgy biztosítja a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti üdülőlakosság és a turisták részére a biztonságos zsilipelés lehetőségét. A Kiskörei vízlépcső a Tisza-tó szíve. Meghatározó szerepet tölt be az Alföld társadalmi és gazdasági életében, ezért kiemelt fontosságú üzembiztonságának fenntartása. Magyarország legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye. Feladata az árvízi biztonság növelése és az árvizek biztonságos levezetése mellett, a Kiskörei tározóban a megfelelő vízszint tartása, üdülési célú hasznosítása, víz hasznosítása villamosenergia-termelésre és állandó hajóút biztosítása Kiskörétől Tiszalökig. A Góri tározó: gazdaságossági számítások, műszaki megfontolások és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével épült meg 1996-ban az árvízcsúcs-csökkentő tározó és létesítményei Gór-Bő-Bük községek közigazgatási területét érintve. Növeli a Répce-völgyben lévő települések árvízi biztonságát. A Nyugati-főcsatorna nyolcezerhétszáz hektár halastó gravitációs vízellátását és több mint huszonötezer hektár szántó öntözését teszi lehetővé, továbbá számos település belvizeinek elvezetését könnyíti meg. Az elsődleges funkciók mellett a főcsatorna beeresztő zsilipje árvízkapuként is funkcionál, mivel a Tisza árvizei mind a Keleti-, mind a Nyugati-főcsatorna torkolati szakaszáig bejátszanak.

–  Önök milyen eredményekre számítanak a munka után?

–  Az érintett nagyműtárgyak átfogó felújítása – betonszerkezetek, acélszerkezetek, elektromos-, és gépészeti berendezések – után biztosítható lesz biztonságos, károkozásmentes és üzemszerű működésük és fenntartásuk, valamint a vízgazdálkodási rendszer hatékonyabb és gazdaságosabb működtetése. A 2021. október végéig tervezett beruházás eredményeként a felújított hét műtárgy megfelelő mértékben képes lesz ellátni jelentős térségi szerepét az árvízvédelem, az öntözővíz biztosítása, az energiatermelés, a hajózás, valamint a szabadidős és rekreációs célú hasznosítás területén.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom