Gazdaság
Hat éve folyamatosan emelkednek a fizetések
A versenyszférában tavaly a keresetek átlagosan több mint tizenegy százalékkal nőttek, ezen belül a fizikai dolgozók körében magasabb bővülés következett be
A magyar gazdaság jobban teljesít, ezt támasztja alá, hogy már hat éve folyamatosan emelkednek a bérek – mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap a legfrissebb kereseti adatokat kommentálva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 ezer forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018. január–decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, mindkettő egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. Az államtitkár hozzátette, a kormány és a szociális partnerek által elfogadott tavaly decemberi bérmegállapodásnak köszönhetően a keresetek emelkedése idén is folytatódik.
A PM lapunknak küldött közleménye szerint több mint hetven százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 és 2018 között a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. A bruttó és nettó bérek tavaly egyaránt tizenegy százalék felett, a reálbérek pedig 8,3 százalékkal emelkedtek, a tavalyi év végén létrejött bérmegállapodásnak köszönhetően – ami többek között a minimálbér és a garantált bérminimum nyolcszázalékos emelését két évre meghatározza – a legkisebb bérek 2010-hez képest több mint a duplájára nőttek. Nemzetgazdasági szinten 2018-ra a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezményeket is figyelembe véve – átlagosan 47,5 százalékkal nőtt 2010-hez képest.
A többgyermekes munkavállalók keresetének reálértéke az átlagosnál még nagyobb mértékben emelkedett, így a kétgyermekeseké majd ötvenkilenc százalékkal, a háromgyermekeseké pedig mintegy 76,5 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között.
A versenyszférában 2018-ban a keresetek átlagosan tizenegy százalékkal nőttek az előző évhez képest, ezen belül a fizikai dolgozók körében magasabb, 12,6 százalékos növekedés következett be. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén kilenc százalékkal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt három százalékos infláció mellett 5,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ezzel együtt 2013-tól 2019 végéig már ötvenegy százalékkal nőhetnek a reálkeresetek. Az elemző szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt a bérek jobban nőhetnek.
Már több mint fél évtizede bővül a kereskedelem
A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi közlése szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma tavaly decemberben a nyers adat szerint csaknem négy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A forgalom volumene 2018-ban hat százalékkal nagyobb volt az előző évinél. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára példaként említette, hogy a családvédelmi programoknak, a családtámogatási rendszernek és a minimálbér-emelésnek köszönhetően, az elmúlt öt és fél évben egy kétkeresős, minimálbéren foglalkoztatott, két gyermeket nevelő família családi kosarának mérete kilencven százalékkal bővült. A mostani bérdinamikát tekintve idén több mint tíz százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, emiatt arra számítanak, hogy a kiskereskedelem bővülésének üteme 2019-ben is folytatódik – mondta az ITM államtitkára.
A magyarok fele jobban áll anyagilag, mint öt éve
A magyarok majd fele, pontosan negyvenhat százalékuk úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a harminchét százalékos európai átlagra. Globálisan százból ötvennyolc fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását, hatvanegy százalékban, míg a legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán tizenhét százalékuk él jobban, derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi helyzetének érzékelését felmérő, Changing Consumer Prosperity címmel hatvannégy piacon végzett tanulmányából. A kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók hetven százaléka érzi jobbnak anyagi helyzetét az öt évvel korábbhoz képest, de az afrikai és a latin-amerikai válaszadók sem panaszkodnak.