Gazdaság
Hamarosan megjelennek a pályázatok
A legfontosabb cél továbbra is a gazdaságfejlesztés, a kis- és közepes vállalkozások támogatása és a munkahelyteremtés.
Csepreghy Nándor: Az elmaradottabb régiókat is lehetőséghez kell juttatni (Fotó: Kövesdi Andrea)
– A múlt héten jóváhagyta az Európai Bizottság (EB) a magyar partnerségi megállapodást, amely megnyitja az utat a pályázatok előtt a mostani, 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban. A nagy projektek elfogadása terén hogy áll az ország?
– A bizottságtól harminc nagy projekt esetében már megkaptuk a jóváhagyást. Az EB jelenleg tizenkettőt értékel, tizennégyet pedig visszaküldött átdolgozásra. Emellett tízet most nyújtunk be először. Ebben a hónapban újakat és átdolgozottakat egyaránt küldünk ki Brüsszelbe.
– Mikor jelenhetnek meg az új pályázatok?
– Az első kiírásokról a kormány várhatóan heteken belül dönt, a tavasszal tett ígéretet tartva októberig több pályázat is megjelenik. Az operatív programok jóváhagyásáig – aminek a feltétele éppen a partnerségi megállapodás elfogadása volt – azonban csak a költségvetés kockázatára lehet meghirdetni a pályázatokat.
– Mely területeken lehet először számítani a pályázatok megjelenésére?
– Az új fejlesztési ciklusban kiemelt hangsúlyt kap a gazdaságfejlesztés, célzottan a kis- és közepes vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtés. Az első felhívások e területeken jelennek meg. Mindemellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a következő szűk másfél év kiemelt célja a jelenlegi beruházások befejezése és a 2007–2013-as időszak pénzügyi zárása, amire jövő év végéig van lehetőségünk.
– Mennyi pénzt használhat fel Magyarország 2014 és 2020 között az unió által támogatott beruházásokhoz?
– A partnerségi megállapodás 25,014 milliárd euró, azaz 7382 milliárd forint értékű beruházás előtt nyitja meg az utat ebben az időszakban. Magyarország emellett részesül a területi együttműködési programok esetében 362 millió euró (108 milliárd forint) támogatásban, illetve agrárpolitikai fejlesztésekre több mint 2600 milliárd forintot használhatunk fel. Ez azonban csak az EU által finanszírozott támogatás, amelyet kiegészít a nemzeti költségvetés, azaz a hazai társfinanszírozás.
– Említette, hogy a gazdaságfejlesztés kap elsőbbséget, de mégis mely területek lesznek azok, amelyek az uniós támogatást leginkább felhasználhatják?
– Említeném az iparosításhoz kapcsolódó beruházásokat, például az autóiparban, az egészségiparban vagy az informatikában és a távközlésben. A célterületek között a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, a megújuló energiaforrások részarányának növelése, a kutatás-fejlesztés támogatása, a szegénység elleni küzdelem vagy az oktatás fejlesztése áll. Jelentős területeket fednek le a közlekedési beruházások, az út- és vasútépítések. Az egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztése kiemelten fontos az állam mint fenntartó számára. Célunk magas minőségű ellátás biztosítása minden állampolgár számára, függetlenül attól, hogy ki melyik részében él az országnak. Olyan fejlesztési modellben gondolkodunk, amelyben az erősebb anyagi és irányítási háttérrel rendelkező intézmények mellett az elmaradottabb régiók is lehetőséghez jutnak.
– A közlekedés területén mi kerül előtérbe?
– Az elsődleges uniós célkitűzés az európai közlekedési hálózatokhoz való csatlakozás fejlesztése. Ennek érdekében a kormány több autópályát is kiépíttetne a határokig a lehetőségek szerint 2020-ig. Ugyancsak a közlekedésfejlesztés területét érinti a vidéki úthálózat felújítása. Erre a területre eddig is jutott uniós támogatás, de az utak állapotát figyelembe véve még jelentősek az igények.
– Miből áll a tárcák közötti munkamegosztás?
– A Miniszterelnökség irányítja a fejlesztéspolitikát, míg az illetékes tárcák feladata a hozzájuk tartozó szakpolitikai beruházásokra korlátozódik. Magyarország az EU2020 stratégia teljesítéséhez tizenegy területen járul hozzá, aminek érdekében felhasználhatjuk az előbb említett támogatást. A Miniszterelnökség lényegében kontrollingtevékenységet folytat, nyomon követve, hogy a tárcák az operatív programokban vállalt célok teljesülésével időarányosan hogyan teljesítenek, és abban az esetben avatkozik be, ha eltérést tapasztal. Emellett a közigazgatás és a vidékfejlesztési pályázatok, valamint a halászati fejlesztések tartoznak ide. Az uniós programokon belül a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik a közlekedés és az energetika, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a terület- és gazdaságfejlesztés, az Emberi Erőforrások Minisztériumához az oktatás, egészségügy, szociális ellátórendszer és a képzési programok, a Földművelésügyi Minisztériumhoz pedig az agrár- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó normatív támogatások elosztása.
– Egyszerűsödik az adminisztráció ebben a ciklusban, azaz könnyebb lesz pályázniuk az érdekelteknek?
– Az előző időszakhoz képest jelentős változás, hogy a kormánynak világos az elképzelése arról, hogy miként kell felhasználni az EU-s pénzeket, hogy azok jelentős támogatást nyújtsanak a gazdasági növekedéshez, és egyre több addicionális forrást teremtsenek a fejlesztéspolitika számára. Az állam most először teremt lehetőséget arra, hogy az egyszerűbb tenderek esetében ne kelljen külső pályázatíró segítségére támaszkodni, hanem állami szolágáltatásként mindezt ingyenesen lehet igénybe venni. Aki a Széchenyi-programiroda segítségével tölti ki a szükséges dokumentumokat, az a pályázati források terhére elszámolható, legfeljebb két és fél százalékos költséget a saját fejlesztésére fordíthatja, ennyivel is több jut egy-egy beruházás megvalósítására. Szintén ide kapcsolódik az elektronikus ügyintézés teljes körűvé tétele: megszüntetjük a papíralapú ügyintézést, és létrehozzuk a hazai és EU-s forrásokat egyaránt felügyelő informatikai hátteret. Ettől azt reméljük, hogy az adminisztratív hibák miatt elutasított kérelmek arányát nullára lehet csökkenteni.
– Milyen arányban támogatja a fejlesztéseket az unió? Jelenleg általában 85 százalékos az uniós részvétel, lehet-e százszázalékos a támogatási arány?
– A pályázók számára a százszázalékos támogatási intenzitás azt jelenti, hogy önrészt nem kell vállalnia a beruházónak, viszont ebben az esetben is megmarad a 85:15 százalékos uniós és hazai támogatási arány. Vagyis olyan pályázati konstrukció a 2007–2013-as időszakban sem volt, amelyet az EU úgy finanszírozott, hogy ne tettünk volna hozzá 15 százalékos költségvetési támogatást. Ez a rendszer a mostani időszakban sem változik. A hat, úgynevezett konvergenciarégióban marad a 85:15 százalékos támogatási arány, míg egyes alapoknál a Közép-magyarországi régióban a fejlesztéseket fele-fele arányban finanszírozza az EU és a költségvetés.