Gazdaság
Görögországi megszorítás, magyar fellendülés
A balkáni állam a pénzügyi válság okozta problémákon máig nem tudott úrrá lenni, és hazánkkal ellentétben nemzetközi hitelezők fennhatósága alá került
A kifizetetlen áramszámlák összege Görögországban eléri a 2,5 milliárd eurót, a lakosság fizetőképes kereslete meglehetősen beszűkült, az emberek nem tudják fizetni a közüzemi számlákat. A 2007-es, 2008-as pénzügyi válság ugyanis mély sebet ejtett – közölte lapunkkal Lentner Csaba közgazdászprofesszor. A balkáni ország úgy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), majd az európai monetáris zónához, hogy gazdasági fejlettsége, versenyképessége nem volt azon a szinten, mint az EU magállamai. A válság elsősorban azokat a tagállamokat taszította mély recesszióba, amelyek sebezhetőek voltak, magas volt a külső kitettségük. Hazánk és Görögország 2008 őszén gazdaságilag, pénzügyileg, államháztartási instabilitás szempontjából egy szinten volt. Görögországra megszorító intézkedésekből álló restrikciós fiskális politikát erőltettek rá a hitelezők. Csökkentették a munkabéreket, emelték az adókat, és költségvetési kiigazítási politikába kezdtek az IMF utasítására. Ennek az erőltetett fiskális politikának a kárvallottja a lakosság lett, amely ma már nem tudja fizetni a közüzemi számláit sem – erősítette meg a professzor.
Görögország továbbra is az IMF felügyelete alatt áll, és az EU túlzott deficiteljárásából sem tudott kijönni. Magyarországnak ez 2013-ban sikerült. 2011 óta a bruttó hazai termékkel (GDP) arányos államadósság a görögöknél hét százalékkal nőtt, nálunk hét százalékkal csökkent. Görögországban az államadósság mértéke a GDP 179 százaléka, Magyarországon pedig a bruttó hazai termék 74 százaléka. A foglalkoztatottsági ráta Görögországban 52, Magyarországon 67 százalékos. A munkanélküliség Görögországban 25, Magyarországon négyszázalékos, pedig 2008-ban a munkanélküliség tekintetében is még nagyjából egy szinten voltunk.
Jelenleg Görögországban minden második 16 és 25 év közötti fiatal munkanélküli, hazánkban mindössze tíz százalékra tehető ez az arány. Magyarországon nem megszorításra épülő politika van, s a fizetőképes kereslet bővítése a cél. A jövedelemadó itthon 36 százalékról 16, majd 15 százalékra esett, a társasági nyereségadót 2010-ben a hazai vállalkozásoknál a felére csökkentették. Olyan lépések történtek, amelyek a fizetőképes keresletet mind a lakossági, mind a hazai vállalkozások esetében jelentősen bővítették. Nőtt az elkölthető jövedelem vállalati és lakossági szinten. A pénzgazdálkodás nemcsak a háztartásoknál ragadt be Görögországban, hanem a vállalatok esetében is. A nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon mindössze öt, Görögországban viszont negyven százalék. A vállalati szektor is alulteljesít. A kumulált reál GDP növekedése 2000 óta Magyarországon 140 százalék, Görögországban visszaesett 95 százalékra. Magyarország sikerpályán, Görögország válságban van – jelentette ki a közgazdász. Náluk személyijövedelem-csökkentés történt, ingatlanadókat vezettek be, elbocsátások voltak, bércsökkentések, nyugdíjcsökkentések, nálunk közfoglalkoztatás-bővítés, életpályamodellek jöttek létre, s mind-össze a korhatár előtti nyugdíjakat vizsgálták felül, a görögök csökkentették a minimálbért, hazánkban emelték. Görögországban privatizálni kívánják a közüzemi szolgáltatókat, Magyarországon növekedett az állami vagyon, hiszen az állam a stratégiai, jobbára közüzemi szolgáltatókat visszavásárolta – mondta Lentner Csaba. Hozzátette: ezzel a lépéssel próbálja a kormány a hatósági áruszabályozást is gyakorolva az energiaköltségeket a lakosság esetében minimalizálni. A magyar fiskális fordulat stabil költségvetési pályát jelent, növekvő aktivitási rátát, amelyen túl élénkülő gazdaság működik. A pénzügyi egyensúly mellett gazdasági növekedés valósult meg. Azok a megszorítások ellenben, amelyek Görögországban voltak, a gazdasági teljesítményt 25 százalékkal vetették vissza – összegzett Lentner Csaba.