Gazdaságot élénkít a szélessávú internet

Egy minden elemében összekapcsolt, élhetőbb világ megteremtése érdekében a digitális átalakulás folyamatát támogató ipari és irányítási ökoszisztémát kell kialakítani - hangsúlyozta Cou Cse-lej, a kínai Huawei informatikai és távközlési konszern hálózati szolgáltató üzletágának (Carrier Network Business Group) elnöke.

Cou Cse-lej rámutatott, hogy az ICT (infokommunikációs technológiai) infrastruktúra és a távközlési hálózatok ugyanúgy alapfeltételeivé váltak az életszínvonal növelésének s megőrzésének, mint az energiaellátó és a közlekedési hálózatok. Ugyanakkor az ICT-infrastruktúra a társadalmi fejlődésnek is kulcsfontosságú elemévé válik, segít áthidalni a digitális szakadékot, ösztönzi az innovációt és általában is erősíti az egyes nemzetek versenyképességét. 

Elmondta, hogy az ICT-infrastruktúra az utóbbi években egyenesen a világgazdasági növekedés motorjává, a fenntartható fejlődés alapfeltételévé vált. Örvendetesnek nevezte előadásában, hogy egyes országok az ICT-beruházásokat már nemzeti stratégiai fejlesztési terveikbe is beépítik a versenyképesség megőrzése, a növekedés gyorsítása érdekében.

A javuló infrastrukturális feltételek közepette a különböző gazdasági ágazatok is digitális átalakuláson mennek át - mondta. A vállalatok az új feltételekhez adaptálják üzleti modelljeiket és hozzáadottérték-teremtő folyamataikat. Mindez összességében költségcsökkentést, magasabb hatékonyságot és megnövekedett innovációs potenciált jelent.

 A mobil szélessáv, a felhő-technológia, a big data és a dolgok internete lett a fejlődés négy alapköve - foglalta össze Cou Cse-lej, a Huawei igazgatója.

Csao Hou-lin, az ITU főtitkára kifejtette, hogy az ICT-ágazat fejlődése a digitális társadalom felépítésében egyre fontosabb szerepet játszik. Az ICT fejlődésének kulcseleme pedig a szélessávú internet elterjesztése. Elmondta, hogy jelenleg 7 milliárd mobil- és 3,2 milliárd internet-csatlakozás létezik a világon meglehetősen egyenlőtlen megoszlásban. 

A világ legkevésbé fejlett országaiban élő 940 millió emberből mindössze 89 millió éri el az internetet, ami 9,5 százalékos aránynak felel meg. 

Az ITU "Connect 2020 Agenda" cselekvési terve az évtized végére a legkevésbé fejlett országok körében 20 százalékra kívánja emelni az arányt, a fejlődő országokban 50 százalékra, világátlagban 55 százalékra. 

A döntéshozók már több országban felismerték a szoros korrelációt a szélessávú infrastruktúra rendelkezésre állása és a gazdasági aktivitás között - mutatott rá Matt Yardley, a brit Analysys Mason stratégiai elemzője. 

A nagyobb adatátviteli kapacitás nagyobb GDP-t és nagyobb innovációs aktivitást jelent. "Ha kapacitást hozunk létre, azt ki is fogják használni. Ez egy öngerjesztő folyamat" - mondta.

A hálózati infrastruktúra-beruházások gazdaságélénkítő hatásának tükrében különös jelentőséggel bír Huang Jühung, a China Mobile kommunikációs kutatóintézetének alelnökének bejelentése is, miszerint Kína tavaly 50 millió kilométer optikai kábelt vásárolt fel a világpiacon, az idén pedig 100 millió kilométert, a globális készlet egyharmadát. 

Cou Cse-lej pedig ezzel kapcsolatban Kína "Minden Falvat a Hálóra" projektjét hozta fel példaként; elmondta, hogy nemrégiben az ország egy távoleső vidékén járva azt tapasztalta, hogy az ott tanuló gyermekeknek ugyanúgy rendelkezésére áll minden oktatási forrás, mint városi társaiknak, a falusi lakosok pedig ugyanúgy adják-veszik a különféle cikkeket a világ minden táján, mintha csak nem is Kína egy eldugott szegletében élnének.

Varga: közelebb kell vinni az emberekhez a digitális technológiát

A versenyképesség egyik előfeltétele a digitális világban való részvétel, ezért a technológiát közelebb kell vinni az emberekhez - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciáján.

Elmondása szerint a magyarországi internethasználat terjedésének egyik gátja, hogy a népesség mintegy harmada nem rendelkezik megfelelő számítógép-használati tudással, digitális képességekkel. Ezért 2020-ig a kormány - uniós támogatási források segítségével - vállalta legalább 200 ezer magyar állampolgár digitális továbbképzését - ismertette a miniszter.     

Kifejtette, hogy a magyar infokommunikációs szektor az ország GDP-jének 12 százalékát adja, ami magasabb az európai átlagnál. 2014-es statisztikák szerint az ágazat 8,3 százalékkal járul hozzá az exporthoz, közvetlen és közvetett módon pedig mintegy 400 ezer embernek ad munkát.     

Kiemelte: ezek az adatok is mutatják, hogy a digitális gazdaság a magyar gazdaság egyik biztos pillére és a további növekedés egyik motorja. Az ágazat számos embernek biztosít munkahelyet, nagymértékű hozzáadott értéket és jövedelmet állít elő, valamint a jelentős adóbevételeken keresztül hozzájárul a nemzeti költségvetéshez.     

A tervek szerint a 2020-ig terjedő időszakban vállalkozások ezrei - leginkább kis- és középvállalkozások - pénzügyi és egyéb formájú segítséget kapnak majd, köztük kommunikációs és médiacégek, tartalomszolgáltatók, szoftverfejlesztők és innovatív startupok, annak érdekében, hogy új termékeikkel és szolgáltatásaikkal megjelenhessenek a magyar, az európai és a világpiacon is.         

Emellett a magyar kormány folyamatosan növeli, 2016-ra legalább 40 különböző online kormányzati szolgáltatás lesz elérhető Magyarországon, és ezek használatára ösztönzi is a magyar társadalmat - jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter.     

Varga Mihály felidézte, hogy 2014-ben Magyarország egyike volt annak az 50 országnak, melyek elfogadták a dél-koreai Puszánban a Connect 2020 Agendát, az infokommunikációs szektor fenntartható fejlődésben betöltött jövőbeni szerepéről szóló nyilatkozatot.     A

z infokommunikációs fejlesztési célok közé tartozott többek között, hogy 2020-ra a háztartások 55 százalékának legyen internet-hozzáférése, és a világon az emberek 60 százaléka legyen internet felhasználó.     

A Varga Mihály által megnyitott keddi kerekasztalbeszélgetésen több mint 20 ország minisztere volt jelen, hogy bemutassa az utóbbi években elért infokommunikációval kapcsolatos eredményeket, és megvitassa a Budapest Akcióterv szövegét, amely a Connect 2020 Agenda megvalósításának felgyorsítását tűzi ki célul.