Gazdasági stabilitás Szerbiában

Ördögh Tibor: Több oka is van a szerb munkanélküliség csökkenésének (Fotó: Ficsor Márton)

Miladin Kovačević, a Szerbiai Statisztikai Hivatal vezetője nemrég a Politika című belgrádi napilapnak adott interjúban összegezte az ország 2018-as gazdasági teljesítményét. Az adatok alapján a szerb államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 50,2 százalékára esett. Az elmúlt évben az államadósság csökkentése gyorsan haladt. A tavalyi év augusztusában még 59,7 százalék, 24 milliárd euró, azaz mintegy 7760 milliárd forint volt az összeg. A 2017-es évben 61,5 százalékról, 2016-ban pedig 71,9 százalékról beszélünk – mondta el lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. A kormányzó Szerb Haladó Párt hatalomra kerülésekor, 2013-ban még nyolcvan százalékot tett ki az államadósság. A háború utáni évben, 2000-ben 201,2 százalékot tett ki. Azt azonban ne feledjük, hogy 2008 végén csupán 28,3 százalékot mutatott. Tehát korábban sokkal jobb helyzetben volt a költségvetés és az ország eladósodottsága, viszont utána ismét drasztikusan elszállt a válság hatására. A szerbiai törvények egyébként a GDP 45 százalékában határozzák meg az államadósság elfogadható mértékét – magyarázta a szakértő.

A statisztikai hivatal vezetőjének beszámolója szerint a GDP 2018-ban 4,4 százalékkal nőtt, és ezzel folytatódott a 2014-ben elindult, jelentős növekedés. Az IMF számítása szerint 2018 első negyedévében 4,6 százalékkal bővült a szerb gazdaság, így a tavalyi évre 3,5 százalékos növekedést vártak, míg a szerb vezetés ezt négy százalékra becsülte, ám végül minden várakozást megelőzött a bővülés. Ebben az esetben is volt honnan növekedést produkálni, mivel 2014-ben még 1,83 százalékos csökkenést mutattak, majd 2015-től lassú emelkedés indult, így 0,76 százalékos GDP-növekedést realizáltak, majd 2016-ban 2,78 százalékos emelkedést, 2017-re 1,9 százalékos bővülést realizáltak. Kovačević szerint 2019-ben ismét négy százalék körüli lehet a szerb gazdaság bővülése, míg a pénzügyi szervezek mérsékeltebb, 3,5 százalékos várakozást jeleznek elő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint.

A tavalyi évben a szerb volt a térség második leggyorsabban növekvő gazdasága, csak a montenegrói bővülés előzte meg, amely 4,8 százalékot mutatott. Az igazgató azonban megjegyezte, hogy a montenegrói államadósság tovább nőtt, míg a szerb csökkent, a külföldi befektetések pedig Montenegróban csökkentek, míg Szerbiában emelkedtek a GDP 9,1 százalékával. A nagyarányú bővülés mögött a statisztikai hivatal szerint az ipari termelés két, a feldolgozóipar 2,6, az építőipar 10,9, a mezőgazdasági termelés pedig 16,3 százalékos növekedése állt 2018-ban. A kivitel kilenc százalékkal, a behozatal 13,5 százalékkal nőtt. A folyófizetési-mérleg hiányát nem sikerült mérsékelnie az országnak, mivel ez további egyensúlytalanságot produkált, 2017-ben 2,35, 2016-ban 1,19 milliárd dollár volt a hiány.

Ördögh Tibor kiemelte, az infláció éves szinten 2,1 százalékos volt, amely megközelíti a háromszázalékos célértéket, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni. A tavalyi évre 0,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt terveztek, melyet az IMF is reálisnak vélt. A munkanélküliség az év végén csupán 11,3 százalékot tett ki, míg 2018 elején 14,8 százalékon állt.

Az adatokat összegezve a szakértő elmondta: a gazdasági teljesítmény növekedése azonban nem hozta az életszínvonal növelését. A közigazgatás reformja várat magára, csakúgy, mint az új köztisztviselői és közalkalmazotti bérrendszer bevezetése. A munkanélküliség csökkenése mögött két ok húzódik meg: egyrészt sokan nem is szerepelnek a nyilvántartásban, másrészt nagyarányú a gazdasági célzatú elvándorlás is Szerbiából. A társadalmi–politikai konfliktusok is felerősödtek az év végére, mivel egyre többen vonulnak utcára országszerte tiltakozásul a kormányzó Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić pártelnök és köztársasági elnök autoriter politikai vezetése ellen. A tüntetők nehezményezik az alacsony béreket, az ellenzéki pártok ellehetetlenítését, a médiaszabadság korlátozását és az emberi és politikai jogok csorbítását.