Forrósodó olajpiaci hangulatban szaúdi–orosz egyezség született

Oroszország és Szaúd-Arábia ezentúl közösen lép fel az olajpiac stabilitásáért (Fotó: Reuters - Sergei Karpukhin)

Az Amerikai Energiaügynökség (EIA) becslései szerint 2015-ben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai együttesen 404 milliárd dollár nettó bevételre tehettek szert a kőolajexportból, ez 46 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A bevételek ilyen látványos visszaesésének a fő oka, hogy az átlagos olajár az év során jelentősen csökkent, emellett az OPEC nettó olajexportjának mértéke is zuhant. Az egyre mérséklődő bevételeket az EIA tavalyhoz képest romló olajár-várakozásai magyarázzák, amelyek hatását a szervezet megnövelt termelési szintje csak tompítani képes. Idén az OPEC napi termelése átlagban 32,4 millió hordó lehet, 0,8 millió hordóval több, mint tavaly – derül ki a Portfolió számításaiból. Az OPEC olajbevételei legkorábban jövőre emelkedhetnek ismét 427 milliárd dollárra, ami a várhatóan növekvő olajárak mellett a magasabb termelési volumeneknek köszönhető. A 2015-ben látott jelentős bevétel-visszaesésnek komoly következményei lehetnek a tagországok pénzügyi, fiskális helyzetére, különösen azon országokéra, amelyek szociális kiadásaik finanszírozásában és az importban erőteljesen támaszkodnak az olajbevételekre. Az inflációval korrigált 606 dolláros egy főre vetített olajexport-bevétel az OPEC-nél 83 százalékos visszaesést jelent az 1980-as évek szintjéhez képest, amikor még 3500 dollár jutott egy főre.

Az, hogy melyik országot mennyire viseli meg a szervezeten belül az olajárak esése, az olajexport teljes exporton belüli súlya mellett elsősorban az egyéb pénzügyi eszközök, tartalékok meglététől függ. Tavaly az olajexport teljes kivitelen belüli részaránya jelentős szóródást mutatott a tagországok között, a legalacsonyabb, ötszázalékos súly Indonézia esetében volt, míg Irakban 99 százalékot tett ki az olajexport aránya. Általánosságban a Perzsa-öböl menti országokat – Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Katart, az Egyesült Arab Emirátusokat –, ahol jelentősebb pénzügyi tartalékok állnak rendelkezésre, kevésbé viseli meg az olajáresés, míg más termelők, ahol a pénzügyi források szűkösek, erőteljesebben megérzik a megváltozott piaci környezetet, például Venezuelában. Az OPEC valószínűleg nem elégedett a jelenlegi árszinttel. A tagországok a szeptember végi algériai rendkívüli csúcstalálkozóra készülnek. A cél: az áprilisi, meghiúsult dohai találkozó után az olajtermelés befagyasztása, amiben, úgy tűnik, Oroszország is kész lenne részt venni. Így lehetne ugyanis stabilizálni az energiahordozó árát. Az Európában meghatározó Brent ára csaknem 10 dollárral emelkedett augusztusban, bő két hete már valamivel 51 dollár fölött jegyezték azokra a felerősödött várakozásokra, hogy a világ vezető olajtermelői képesek lesznek megállapodni az olajtermelés befagyasztásáról. Szeptember elsejére 46 dollár alá esett az árszint. Szakértők ezt azzal magyarázták, hogy egy hét alatt 2,28 millió hordóval 525,87 millió hordóra emelkedett az amerikai olajtartalék. Elemzők jóval kevesebb, 921 ezer hordó növekedéssel számoltak.

Jelentős, csaknem ötszázalékos pluszba került tegnap a Brent olajfajta hordónkénti ára arra a bejelentésre, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia közös nyilatkozatot tett közzé a kőolaj árának stabilizálásáért. A G20-ak a kínai Hangcsouban zajló ülésén tárgyalt egymással a szaúdi és az orosz energiaügyi miniszter. A megbeszélés után kiadott nyilatkozat szerint megállapodás született arról, hogy a két ország együtt vagy szükség esetén más olajtermelőkkel közösen lép fel az olajpiac stabilitásának fenntartásáért. Az orosz és a szaúdi miniszter megállapodásának értelmében a jövőben egyeztetnek olajpiaci kérdésekben, és közös monitoring- munkacsoportot állítanak fel, amely elemzi az olajpiaci folyamatokat, és javaslatokat dolgoz ki azzal kapcsolatban, hogy miként lehet közös lépésekkel fenntartani az olajpiaci stabilitást. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azt mondta, hogy „vannak olyan konkrét lépések, amelyekkel stabilizálni lehetne az olajpiacot. Ilyen például a termelésbefagyasztás”. Az orosz miniszter az áprilisi dohai ülésre emlékeztetve azt mondta, hogy „ha ott megállapodott volna a termelésbefagyasztásról a fórumon részt vevő tizennyolc ország, akkor mára jóval kiegyensúlyozottabb lenne az olajpiac”.

Az orosz–szaúdi egyezség hírére 49,15 dolláron is jegyezték a Brent hordónkénti árát hétfőn, ami 5,4 százalékos áremelkedést jelent, majd az északi-tengeri olajfajta drágulása három százalékra mérséklődött.

Olcsóbb lesz holnaptól az üzemanyag

Csökkenti bruttó öt-öt forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. A mérsékléssel a benzin átlagára 330-331 forintra, a gázolajé 332-333 forintra apad. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt szerdán változott: a 95-ös benzin átlagára bruttó két forinttal nőtt, a gázolaj ára stagnált. A benzinár 2012 áprilisának elején érte el a csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj litere 2012 januárjában volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. (VGY)

Mesterségesen mozgatják a piaci befektetők az olajárakat a spekulánsokkal együtt. Sokszor az is számít, kell-e reklám vagy nem a kitermelőknek, forgalmazóknak. Nem kell mindig a statisztikai számokat véresen komolyan venni – mondta lapunknak Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

5 perces interjú: Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója

– Sok helyen befagyasztották a termelést, mégis óriási a túlkínálat. Mi mozgatja az olajárakat?

– Némileg csökkenést mutat a szám, ahány statisztika, annyi darab hordófeleslegről hallani. Legutóbb 2010-ben volt ennyire veszteséges az olajipar. Sőt, 2004 óta nem volt ilyen alacsony az OPEC-országok olajbevétele. Idén már azt látjuk, csökken a felesleg. Ettől függetlenül az olajárakat a hetvenes évek óta alapvetően egy kartell mozgatja, az OPEC. Velük szemben egy másik, kevésbé ismert kartell, az energiaimportőr országok klubjaként készleteket felhalmozó és koordináló IEA áll. Egy darabig jól mentek a dolgok az ő szempontjukból. Anélkül, hogy bármit csináltak volna, magasak voltak a kőolajárak, segítette a folyamatosan erősödő kínai, indiai kereslet – ahol egyre több autó van forgalomban –, meg az, hogy a közel-keleti feszültségek miatt jó néhány ország sokáig kiesett a termelésből. Ráadásul más országokban is meghatározó volt a termeléskiesés.

– Hol? Hiszen felesleg van olajból.

– A legnagyobb részben Líbia, Irán, Nigéria és Irak a felelős, egyedül Líbiában napi egymillió hordó esett ki az előállításból.

– Mivel magyarázható ez?

– A termeléskiesések egy része politikai okkal magyarázható, mint Irán esetében, ahol az atomprogram miatt bevezetett nyugati szankciók okoztak jelentős visszaesést a termelésben 2011 és 2016 között. Máshol katonai konfliktusok okoztak nem tervezett csökkenést, ez volt Líbiában és Nigériában is. Ám említhetem Kanadát is, ahol hatalmas erdőtüzek pusztítottak.

– Nyilván az lenne az ideális, ha beállna a kereslet-kínálat egyensúlya. Mikorra várható ez?

– Amennyiben a pánik elül, és a Brent-kőolaj hordónkénti világpiaci ára 45-50 dollár fölé kúszik. Úgy gondolom, 2017-ben már javulhat a helyzet. Ne felejtsük el, sokszor mesterséges pánikot, reklámfogásokat alkalmaznak a termelők és a tőzsdei spekulánsok, hogy az árakat éppen le- avagy felsrófolják. Most éppen némileg lefelé, hiszen szeptember 26-28. között nemzetközi olajpiaci fórumot tartanak. Ha ennek vége, nyilván felfelé változnak az árak. Ezzel csak azt akarom mondani, nem kell mindig bedőlni, és sajnálni az olajtermelőket, hogy rajtuk maradna a felesleg, és nem kellően fut a szekerük.

– A fő kérdés, mi várható itthon a kutakon.

– Drágulhatnak az üzemanyagok, a kőolaj világpiaci ára ugyanis emelkedésnek indult. Persze attól függően, hogy milyen erősek a piaci befektetők, és meddig tudják még felfelé hajtani az árakat.

Így változhatnak a kutakon az árak
A nenzin jövedékiadó-mértéke igazodik a kőolaj világpiaci tendenciájához

Bár maga a nyersanyag – Magyarország esetében a Brent egyik mediterrán finomított verziója, a Cif Med – a magyar benzinkutaknál fizetett áraknak csak a negyven százaléka, az árszint többi része is ettől függ. A maradék hatvan százalék ugyanis az áfa, a jövedéki adó és a különböző kereskedői árrésekből jön össze, amelyek a nyers benzin árára rakódnak rá meghatározott százalékban. A Cif Med forintban kifejezett árát pedig – a finomítás árán, a nem túl nagy finomítói árrésen túl – a Brent ára és a forint–dollár árfolyam határozza meg. Ha esik a forint a dollárral szemben, akkor drágább lesz a benzin és a dízel.

Szeptember elsejétől egyes üzemanyagok jövedéki adójának mértéke a kőolaj világpiaci árához igazodik. A kormány a többletbevételt a tervek szerint a hazai közutak – elsősorban az alsóbbrendű utak – felújítására fordítaná. Ha a Brent-olaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár alá süllyed, a benzin és a petróleum esetében az adó literenként öt, a gázolajé literenként tíz forinttal emelkedhet. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. A változások negyedévente lépnek hatályba a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján. Ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár fölé kerül, akkor az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, az alacsonyabbnál 120,35 forint, az ólmozott benzin és a petróleum esetében pedig 124,20, illetve 129,20 forint. A kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke a gázolaj adójának emelésével azonos mértékben nő.

A Nemzetgazdasági Minisztérium legutóbbi tájékoztatása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 22-én teszi közzé azt az átlagos piaci olajárat, amely eldönti, hogy lesz-e jövedékiadó-változás az üzemanyagoknál. Ez a számított érték a Brent világpiaci árát veszi alapul július 1. és szeptember 15. között. Az esetleges adóváltozások október 1-jétől lépnek életbe.